Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Október 23.
340 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 340 FORRÁSOK 5. A pénzügyminiszter az Országgyűlésben már elszámolt az MSZMP vagyonáról, mi szükség van erről népszavazásra? Szó sincs róla, hogy elszámolt volna. Király Zoltán felszólítására 445 a pénz ügyminiszter előterjesztett egy beszámolót arról, hogy milyen költségvetési támogatást kaptak az MSZMP és csatlós szervezetei az utóbbi egy-másfél évtizedben.446 Ugyanakkor beszámolójában 447 a pénzügyminiszter hang súlyozta, hogy az ő rendelkezésére álló adatok alapján nem lehet világos képet adni arról, hogy honnan származik az MSZMP és a többi szervezetek vagyona. A népszavazási íven szereplő kérdés nem a kormánytól, hanem az MSZMP-től kíván elszámolást, aminek az MSZMP-MSZP mindeddig nem tett eleget és nem is tett erre ígéretet. Az MSZMP vezetése nem is olyan régen még azt állította: a párt törvényesen szerezte vagyonát és arról csak a tagságának tartozik elszámolással. (Más kérdés, hogy a tagságnak sem számolt soha el.) Később felajánlotta, hogy a vagyon egynegyedét- egyötödét átadja a kormánynak. Most már az MSZP arról beszél, hogy csak azt tartja meg, amire a pártnak szüksége van, a többiről lemond 448 . Csakhogy felmerül a kérdés: milyen 445 Király Zoltán Szűrös Mátyáshoz, a Parlament elnökéhez intézett levelében azt szorgalmazta, hogy az Országgyűlés számoltassa el az MSZMP-t az állami költségvetésből kapott javak felhasználásáról. Javasolta, hogy erre már a szeptemberi ülésen kerüljön sor. Király Zoltán az ülésen az említett levelet kiegészítette azzal, hogy teljes, pontos vagyonfelmérésre van szükség ahhoz, hogy a későbbiekben döntsenek más pártok költségvetési támogatásáról. Békési László pénzügyminiszter egyetértett az indítvánnyal, ám azt mondta, hogy a pénzügyi kormányzat az MSZMP vagyonáról nem tud számot adni. Csak arról rendelkezik adatokkal, hogy a költségvetés az elmúlt években folyó- és beruházási támogatást nyújtott. Erről is csupán 1978-ig, a pártvagyon államosításának idejéig vannak részletes adatok. 446 Nem volt egyetértés abban, hogy az áttekintést mikortól kellene számolni. A pénzügyminiszter alapvetően 1978-at, a pártvagyon államosításának évét kívánta alapul venni. Király Zoltán ezzel kapcsolatban elégedetlenségének adott hangot, álláspontja szerint legalább 1960-tól kellene számba venni a javakat. 447 A jelentés kitért arra is, hogy 1977 óta a párt minden ingatlana állami tulajdonban van, az MSZMP csupán kezelői joggal rendelkezett. Tulajdonrendezésre ezért nincs szükség, csak az ingatlanok hasznosításáról kell dönteni. A kormány a pártingatlanok felosztásának előkészítésére kormánybiztost állított, 448 Kovács Imre, a pártvagyonnal foglalkozó munkacsoport vezetője az MSZMP utolsó kongresszusán javasolta a küldötteknek, hogy „a kongresszus mindazon ingatlanok kezelői jogáról mondjon le közcélokra, amelyek meghaladják a politikai, a mozgalmi tevékenységhez szükséges mértéket”. A küldöttek végül úgy döntöttek, hogy valamennyi vagyon tárgyról lemondanak, ami nem szükséges az új párt működéséhez. Közcélokra lemondanak az ingatlanokról. Magyar Hírlap , 1989. 10. 11., 1.
