Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Október 23.
326 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 326 FORRÁSOK kerüljön-e sor, ahol adott esetben már az új Országgyűlés jogosítványa lesz köztársasági elnököt választani. A kérdésben az MSZMP egyértelműen az előző mellett foglalt állást, hiszen megítélésük szerint ez a hatalmi pozíciójuk részleges megtartását szolgálta volna. Az ellenzéki tábort viszont a kérdés egyértelműen megosztotta, és az álláspontok is változtak a kerekasztal-tárgyalások előrehaladtával. 411 Mindenesetre a politikai egyeztető tárgyalások addigi szakaszának lezárásáról 1989. szeptember 18-án megállapodás született, amely kitért a fenti kérdésre is, miszerint „a politikai stabilitás elősegítése érdekében kívánatos a köztársasági elnök ez évi megválasztása”.412 A választás rend jének kidolgozását pedig a szakértői bizottságok további munkájaként jelölték meg. Az Alkotmány októberi módosítása főszabályként ugyan rögzítette az államfő közvetett, parlament általi megválasztását, ugyanakkor arról is rendelkezett, hogy amennyiben a köztársasági elnöki tisztség betöltésére még az új Országgyűlés megválasztása előtt kerül sor – amit a kerekasztal-tárgyalásokat lezáró dokumentum sürgetett –, akkor közvetlen szavazás legyen. Ez utóbbi rendelkezésre hivatkozva pedig az Országgyűlés 1989. október 20-ai ülésén döntött a köztársasági elnök első alkalommal történő közvetlen, választópolgárok általi megválasztásáról. 413 A Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz, illetve a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája éppen az államfőválasztásra vonatkozó kompromisszum miatt nem írták alá végül a kerekasztal-tárgyalásokat lezáró dokumentumot. Ehelyett szeptember 24-én aláírás-gyűjtési akcióba kezdtek az egyébként a megállapodást aláíró FKgP és MSZDP támogatásával. Az országos népszavazási kezdeményezés a köztársasági elnök választásának kérdése mellett kiegészült afféle „árukapcsolással” három, ahogy láttuk, már eldőlt kérdéssel, amelyek a régi rend ellen irányultak. Az utolsó három kérdés egyértelműsége pedig mindenképp nehéz helyzetbe hozta azokat a politikai erőket a jól értelmezhető politikai kampányüzenet kialakításában, akik az első kérdésben esetleg más álláspontot kívántak képviselni. A népszavazást kezdeményezők – főként az SZDSZ – részéről 411 Madácsy Tamás: A Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások első szakasza lezárul. In: A rendszerváltás mérföldkövei. Szerk. Házi Balázs – Jónás Róbert – Nagymihály Zoltán – Rapali Vivien – Strausz Péter. Budapest, RETÖRKI, 2020, [175–178] 176. 412 Megállapodás a politikai egyeztető tárgyalások 1989. június 13-a és szeptember 18-a közötti szakaszának lezárásáról 413 Erre az eshetőségre az MSZMP részéről Pozsgay Imre, az MDF részérő Für Lajos voltak a köztársasági elnökjelöltek.
