Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Október 23.
297297 Október 23. (politikai, gazdasági, társadalmi stb.) változások, mégpedig békés keretek között és konstruktív légkörben. Ilyen körülmények között szükségszerűen fogalmazódik meg a nemzeti megbékélés igénye. Az sem véletlen, hogy szimbólumaként 1956. október 23-át választják a társadalmi béke hívei. Ez az ügy azonban nem lehet egyetlen – kétségtelenül sok veszélyt rejtegető – nappal kapcsolatos taktikai kérdés. Egész jövőnket befolyásoló stratégiai jelentősége van. De várhatjuk-e, hogy megbékélnek egymással azok, akik a Köztársaság térről a pártházat lőtték és az ott felkoncoltak rokonai? 388 Egyetérthetnek-e október megítélésében azok, akik Mosonmagyaróváron a laktanyához vonultak és azok, akik közéjük lőttek?389 Tudnak-e egyformán gondolkodni az 1956 utáni perekről az előzetes politikai állásfoglalás alapján ítéletet hozó bírák és azok, akiket elítéltek? Példák sora bizonyítja, hogy sokan készek erre – és tömeges indulatok, hogy társadalmi méretekben kevés rá az esély. De kell-e mindenáron egyetérteniük? Kell-e mindenáron azonosan megítélniük azt a szituációt, melyben egymás ellenfelei, sőt ellenségei voltak? Hitem szerint nem! Pedig a nemzeti megbékélés a válság felszámolásának, egy hatékonyan működő új magyar társadalom kialakításának alapvető feltétele. Éppen ezért nem a múlt megítélésében, hanem a jövő legfontosabb céljaiban kell egyetértésre jutnunk. Erre int bennünket 1956. október 23-a is, amikor – minden látszat ellenére – nem a múlt értékelése, hanem a jövőképek eltérő volta miatt ütköztek össze a különböző erők. Új magyar társadalom kiépítésében kell megegyeznünk, melynek alapját a szuverén állampolgár képezi. Szuverén állampolgár, aki rendelkezik a tulajdonlás és vállalkozás jogával és lehetőségével, a polgári szabadságjogok összességével. Olyan állampolgár, aki javait és életfeltételeit nem kegyként kapja bármiféle hatalomtól, hanem maga teremti meg őket családja számára, s ehhez jogszabályok biztosítanak számára esélyegyenlőséget. A társadalmat olyan állampolgároknak kell alkotniuk, akik szabad akaratukból szerveződhetnek közösségekbe, megteremtve önkormányzataikat, melyek az általuk kialakított szabályok szerint működnek. [...] Ez 388 A Köztársaság téri pártház ostroma során a védők közül 23–25-en, míg a támadók közül 15– 20-an vesztették életüket. Az október 30-ai eseményt az ellenforradalmárok kegyetlen ségének szimbólumaként használták a Kádár-korszakban. 389 A mosonmagyaróvári laktanya előtt 1956. október 26-án adtak le sortüzet az oda felvonult, tüntető tömegre, melynek során közel százan haltak meg. Az áldozatok és sebesültek pontos száma máig sincs tisztázva.
