Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Október 23.
298 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 298 FORRÁSOK a társadalom szükségszerűen plurális jellegű, melyben természetes, hogy egymással ellentétes nézetek léteznek egymás mellett. Ilyen viszonyok között nem egy esemény – pl. 1956 véres napjai – azonos megítélésében kell egyetértésre jutni, hanem abban, hogy mindenkinek joga a maga módján értékelni azt. Mindenkinek joga megemlékezni saját ünnepeiről és halottairól, de kötelessége tiszteletben tartani mások ilyen jogait. Ez a – törvényesített – kötelesség lehet akadálya annak, hogy bárki másokra erőltethesse saját véleményét – 1956-hoz hasonló – újabb konfliktusokat teremtve ezzel. A jövő építése persze nélkülözhetetlenné teszi a múlt helyes értékelését, tanulságainak megfogalmazását. [...] Ezekből kiindulva – más népek történetének tanulságait is kamatoztatva – fogalmazhatjuk meg azt a jövőképet, mely a nemzeti adottságokra és sajátosságokra épít, megfelel a társadalom nagy többségének (a megbékélés alapjául szolgálhat) és a nemzetközi realitásoknak egyaránt. Ezt a munkát nem helyettesítheti egy rövid, alig kéthetes – mégoly szimbolikus, egy egész korszak lényegét tükröző – eseménysor minősítése. De ez utóbbi nem is kerülhető meg, sőt fontos helyet kell kapnia történelmünk újragondolásában. Éppen azért, mert olyan csomópont, melyben a magyar társadalom évszázadok alatt formálódott, hagyományos (1945–1947-ben a fasiszta és konzervatív elemektől megtisztított) gazdasági törekvései, szokás- és értékrendjei, kultúrája ütközött egy tőle idegen gazdasági-társadalmi-kulturális és politikai renddel. [...] ’56 újragondolása ma azért is megkerülhetetlen, mert tanulságai sok vonatkozásban hasznosíthatók aktuális problémáink megoldásához. Mindez tényszerű, alapos, árnyalt és higgadt vizsgálatot, illetve elemzést igényel. Nemcsak a folyamatok, hanem történelmünk tragikus napjai esetében is. Ilyen igényű elemzés nem születhet a Köztársaság tér egyik sarkának, a pártház ablakának vagy a mosonmagyaróvári laktanya kapujának szemszögéből. De az 1957-1962 közötti politikai perek bírói székéből vagy vádlottak padjáról nézve sem. Az így született (szubjektív) értékeléseket lehet és kell tiszteletben tartani, mint egyéni véleményeket. Figyelembe veendők, mint fontos adalékok egy korrekt kép megrajzolásához. A nemzet egészének jövőjét megalapozó elemzések azonban csak e helyszínek, nézőpontok és szempontok fölé emelkedve, valamennyi tényt és összefüggést figyelembe véve – szakemberek közreműködésével – születhetnek. Ez adhat esélyt arra, hogy megbékélhetünk jövőnkben és jövőnk érdekében múltunk azt megalapozó tanulságaiban.
