Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Bős–Nagymaros
28 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 28 FORRÁSOK 28 Akadémia 1983-ban kiadott állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a vizsgálat alapján a beruházás jelentős időbeli elhalasztását, de leginkább annak leállítását tartja indokoltnak. Az Akadémia 1983-as (és későbbi, 1985-ös) tanulmányai és a vizsgálat eredményei azonban tartalmuk miatt nem kerültek nyilvánosságra. Az évtized során az erőműkérdésben újabb meghatározó szereplők jelentek meg: az osztrák beruházók és a magyarországi környezetvédők. Előbbiek kezdetben a csehszlovákokkal közös vízerőműben, majd ennek meghiúsulása után saját erőmű kivitelezésében gondolkodtak. A hainburgi erőmű végül részben a környezetvédők ellenállása miatt nem valósult meg, az építkezést a kezdeti szakaszban leállították. Mivel így az osztrákok saját Duna-szakaszukon nem tudtak erőművet létesíteni, a csehszlovákokkal közös tervek pedig kútba estek, kézenfekvőnek tűnt a magyarországi beruházásban szerepet vállalni. Csakhogy közben a magyar környezetvédők is akcióba léptek: 1984 augusztusában megalakult a Duna Kör, mely már szeptemberben felhívást intézett az osztrák környezetvédőkhöz, hogy közösen akadályozzák meg Ausztria részvételét a bős–nagymarosi erőmű építésében. 1986-ban tettlegességre is sor került: a február 8-ára meghirdetett, de később lemondott békés felvonulás, az úgynevezett „környezetvédelmi séta” résztvevőit a budapesti Batthyány téren komoly rendőri készültség fogadta, majd a Margitsziget felé indulókat a rendőrség gumibottal és könnygázzal oszlatta szét. A tiltakozás ellenére 1986 májusában osztrák és magyar cégek, valamint pénzintézetek megegyeztek a nagymarosi vízlépcső építésében való osztrák részvételről. A megállapodás értelmében a nagymarosi erőműben termelt áramot Magyarország évtizedekig közvetlenül Ausztriának exportálta volna – azaz a környezetkárosítás magyar földön történik, a haszon viszont külföldre vándorol. Mindenesetre az így előteremtett anyagi források felgyorsították az építkezés ütemét. Ennek következtében pedig a beruházás ellenzői is egyre aktívabbak lettek. Már 1986-ban igyekeztek tájékoztatni a közvéleményt kiadvány és sajtókonferencia formájában. Komoly lökést – és pénzügyi alapot – Lipták Béla, Amerikában élő magyar mérnök, a Yale Egyetem tanárának bekapcsolódása adott, aki 1987 februárjában Magyar Környezetvédelmi Alapot hozott létre a magyarországi környezetvédők támogatására. A szervezet célja a honi környezetvédők támogatása mellett leginkább olyan lobbitevékenység volt, mely nyugati szervezeteken keresztül – elsősorban pénzügyi szankciókkal – igyekezett nyomást gyakorolni a magyar vezetésre.
