Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Október 23.
277 Október 23. Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról évtizedekig nem lehetett nyilvánosan megemlékezni és beszélni. A Kádár-korszakban mindvégig az MSZMP határozta meg 1956 emlékezetét, a kezdetektől ellenforradalomnak minősítve az eseményeket. Ezen – országszerte elterjesztett – elnevezés tekintetében csak 1972-ben történt némi változás, amikor Kádár János az ellenforradalom minősítést megtartva, nemzeti tragédiának is nevezte 1956-ot. A párt – ezen értékelését alátámasztandó – újságcikkeket és köteteket is megjelentetett. Többek között a Fehér könyvet , Berecz Jánostól az Ellenforradalom tollal és fegyverrel, valamint Hollós Ervintől a Kik voltak, mit akartak című írást. Nyilvános keretek között pedig csak azok tetteit idézték fel, akik párttagokként az „ellenforradalmárokkal” vívott harc közben vesztették életüket. Ezen ünnepségek közül minden évben kiemelkedett a november 4-ei, Köztársaság téri koszorúzás a pártház ostromakor meghaltak emlékművénél. 1956 a Kádár-korszak legfontosabb tabujává vált, mert a rendszer legitimációját alapjaiban kérdőjelezte meg. Ezért nem lehetett nyilvánosan beszélni az eseményekről, valamint feltárni és megvitatni azt, hogy mi történt. Ez egyrészt kollektív felejtéshez vezetett, másrészt az erről való diskurzus teljesen visszaszorult a magánélet színtereire. Így az első megemlékezéseket, a hetvenes évek végén kezdődő hétfői szabadegyetem előadásait és a nyolcvanas évek konferenciáit is csak magánlakásokon tarthatták meg. Ezek megszervezésében fontos szerepe volt többek között Eörsi Istvánnak, Krassó Györgynek és Mécs Imrének. Az első nyilvános, burkoltan 1956-os rendezvény a Lezsák Sándor által rendezett lakiteleki Antológia-est volt 1985-ben. Ezt követően a fővárosban csak 1988-ban tehették az első kísérletet október 23-a megünneplésére. A megemlékezést a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Kezdeményezések Hálózata és a Történelmi Igazságtétel Bizottsága szervezte azzal a céllal, hogy bejárják a forradalom tüntetésének útvonalát, és végül koszorút helyezzenek el a Bem-szobornál. A terv azonban meghi úsult, mert a rendőrség előző nap betiltotta a rendezvényt. Az ennek
