Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Bős–Nagymaros
27 Bős–Nagymaros A rendszerváltás időszakának egyik legismertebb és talán legnagyobb hatású politikai, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi vitáknak teret adó témája a bős–nagymarosi vízlépcső építése körül bontakozott ki. A grandiózus építkezés (mely később a „Dunaszaurusz” gúnynevet kapta) komoly ellenállást váltott ki, és az ennek következtében formálódó Duna-mozgalmat 1988-ra már politikai tényezőként lehetett számon tartani. A Duna magyarországi szakaszának energiatermelés céljából történő hasznosítása, valamint a folyó hajózhatóságának növelése már a 20. század elején felmerült. A konkrét tervezés és a tervek megvalósítása már 1963-ban elkezdődött, amikor a magyar és a csehszlovák kormánybizottságok jóváhagyták a „Gabčíkovo–Nagymaros Vízlépcsőrendszer” koncepcióját, és javasolták, hogy az építkezést legkésőbb 1975-ig fejezzék be. A megállapodást hosszas tervezés követte, mígnem 1974-ben jóváhagyták az elképzelést, mely szerint Dunakilitinél gátat és mesterséges víztározót alakítanak ki, valamint a Duna csehszlovák oldalra történő elterelésével Bősnél egy mesterséges Duna-szakaszon csúcserőmű épül. Az erőmű csúcsrajáratása miatt a Dunán létrejövő árhullám enyhítése végett, Nagymarosnál újabb duzzasztó és erőmű volt tervben, de ez csak jóval kevesebb áramot termelt volna. A terv 1976-ban emelkedett kormányközi megállapodás rangjára, de az igazi fordulópontot az 1977-es esztendő hozta el: ekkor kötött a két ország államközi szerződést, mely innentől végig hivatkozási alapnak számított. 1 Bár a szerződés értelmében az erőműrendszert 1986 és 1990 között üzembe kellett volna helyezni, a mindkét országban fellépő gazdasági nehézségek miatt ezt az időhatárt többször kitolták. Már 1981-ben folytak tárgyalások a határidők csúsztatásáról, de egyezség csak 1983-ban született erről: ekkor öt évvel hosszabbították meg az eredeti határidőt. Az 1980-as évek első felében már nemcsak gazdasági és pénzügyi szempontból vizsgálták az erőmű megépítésének várható hatásait, hanem a környezetvédelmi kérdések is felmerültek. A Magyar Tudományos 1 Magyarország az 1978. évi 17. sz. törvényerejű rendeletben iktatta jogrendjébe a szerződést.
