Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Igazságtétel
268 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 268 FORRÁSOK felülvizsgálatát, az állami vállalatok és intézmények vezetőinek általános megmérettetését, a vezetői jövedelmek korlátozását, a korábbi állampárt és csatlós szervezeteinek elszámoltatását, a közélet fegyvertelenítését stb. 2. Miért készült a Justitia-terv? Azért, mert az MDF országgyűlési képviselői azonosulnak választóik követe[lése]ivel329 és szorgalmazzák azok teljesülését. Miként a választópol gárok többsége, az MDF képviselői is úgy vélik; tűrhetetlen, • hogy az ország jelenlegi súlyos helyzetéért felelősök neve, felelősségük mértéke, bűneik és hibás döntéseik továbbra is homályban maradjanak. • hogy a felelősök megtarthassák vezető pozíciójukat, és megőrizhessék a bukott rendszerben szerzett kiváltságaikat. Az MDF képviselői ugyanakkor osztoznak a magyar nép túlnyomó többségének abban a meggyőződésében is, hogy az igényelt igazságtételre csakis törvényes úton kerülhet sor. Ezért a Justitia terv a felelősség megállapításához és a felelősök által élvezett jogtalan előnyök törvényes felszámolásához szükségesnek tartott kormányzati lépésekre vonatkozó javaslat. 3. Mit tett eddig a Kormány a törvényes igazságtétel érdekében Az MDF-vezette koalíciós kormány egyrészt számos kezdeményezést tett, amelynek nyomán a Justitia-terv célkitűzései megvalósulhatnak; • felkérte a Tudományos Akadémia elnökét, hogy állítson fel egy történész bizottságot330 az 1956. november 4. utáni események hiteles feltárására. • országgyűlési bizottság felállítását kezdeményezte a politikai és állami vezetők személyes felelősségének vizsgálatára. • elismert szaktekintélyekből és a szellemi élet kiemelkedő személyiségeiből álló bizottság felállítását határozta el annak vizsgálatára, 331 hogy milyen törvényes eszközökkel szüntethetők meg a társadalmi igazságosságot sértő jogtalan előnyök. 329 Az eredetiben hibásan a követeivel szó szerepel. 330 A Történelmi Tényfeltáró Bizottságot a kormány végül egy 1993. január 21-ei határozatával hozta létre az MTA-tól függetlenül. A bizottság elnöke Kahler Frigyes, tagja Alföldi Vilma, Borosy András, Kapronczay Károly, M. Kiss Sándor, Pálmány Béla és Sándorfi György volt. 331 Az eredetiben a mondat ezen első része kétszer szerepel.