Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Igazságtétel
245245 Igazságtétel felfüggesztésére, akkor a megszálló hatalom lépett az ÁVÓ helyére, és vitte el a többségi párt főtitkárát. 291 Ha eddig esetleg valakinek még kételyei lettek volna, ezek után már minden jóhiszeműség nevetségessé vált. A mindeddig esetinek tekinthető perek (csak éppen a legismertebbeket említve: Demény Pál, 292 Magyar Közösség,293 Standard, 294 MAORT 295 ) után megindul a gépezet: Mindszenty,296 Rajk, hogy megint csak a „nagy” neveket vegyük elő. Ezekhez a csinnadrattás ügyekhez csatlakoztak szerényebben, de az egész társadalmat átfogóan a „gazdasági” perek, illetve eljárások a kulákok297 ellen, az állatlevágások, a fakivágások címén, a cséplőgéptulajdonosok ellen, a „klerikálisok”298 ellen sokféle változatban. Az internálás intézménye pedig lehetővé tette, hogy még az akkori igazságszolgáltatás szerint sem elítélhetőket, csupán veszélyesnek tartott „elemeket” is tetszés szerinti 291 Utalás Kovács Bélának, a Kisgazdapárt főtitkárának 1947. február 25-ei szovjetek általi elhurcolására. 292 Demény Pál kommunista politikust 1945-ben letartóztatták, majd népellenes bűntett vádjával 1946-ban négy és fél év kényszermunkára ítélték. Ennek letöltése után sem szabadult, hanem internálták. 1954-ben pedig tíz évre ítélték szervezkedés vádjával. Csak 1956 őszén hagyhatta el a börtönt. 293 A Magyar Testvéri Közösség a magyarság érdekeit védő titkos társaság volt, mely a 20. század elején alakult. 1947-ben koncepciós pert indítottak a társaság tagjai ellen és ennek során több száz embert tartóztattak le. A per fővádlottját, Donáth György országgyűlési képviselőt kivégezték. Az eljárást a kisgazdapárt gyengítése és felszámolása érdekében indították. Bővebben lásd: Szekér Nóra: Titkos társaság , Budapest, Jaffa, 2017. 294 A Standard Villamossági Rt. vezetői ellen indított koncepciós per célja az volt, hogy kártérítés nélkül államosíthassák az amerikai tulajdonú vállalatot. 1950-ben a per fővádlottjait, Geiger Imrét és Radó Zoltánt kémkedés és szabotázs vádjával kivégezték. Bővebben lásd: Szörényi Attila: A Standard per előzményei és előkészítése, 1948-1950 . Doktori értekezés. Piliscsaba, PPKE BTK, 2012. 295 1948-ban koncepciós pert indítottak a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. vezetői ellen. Az igazgatót, Papp Simont szabotázs vádjával állították bíróság elé annak érdekében, hogy kártérítés nélkül államosíthassák az amerikai tulajdonú vállalatot. Papp Simont először halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték, az amerikai vezetőket pedig kiutasították Magyarországról. Bővebben lásd: Srágli Lajos: A MAORT . Budapest, Útmutató Tanácsadó és Kiadó Kft., 1998. 296 Mindszenty József bíboros–hercegprímást, esztergomi érseket, a magyar katolikus egyház vezetőjét 1948 decemberében tartóztatták le. 1949 februárjában koncepciós perben kémkedés, szervezkedés és valutaüzérkedés vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Büntetését később házi őrizetben tölthette. 1956-tól az amerikai követségen élt, majd 1971-ben Ausztriába távozhatott. 297 A kulákok módosabb, több földbirtokkal (először 15, majd 25 hektár vagy azzal egyenértékű szőlővel, gyümölcsössel) rendelkező paraszt gazdák voltak. A kommunisták a rendszer ellenségeinek kiáltották ki őket, mert önellátók voltak. Külön adókkal és egyéb beszolgáltatási kötelezettségekkel sújtották őket annak érdekében, hogy földjeiket „önként” adják át az államnak. 298 A kifejezést elsősorban a papokra, illetve az egyházi közösségekhez tartozó világiakra használták pejoratív értelemben.
