Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Igazságtétel
246 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 246 FORRÁSOK időre összegyűjtsék és kikapcsolják a társadalomból. [...] A recski kényszermunkatábor299 már egyértelműen ilyen célzattal jött létre, a rabokat hermetikusan elzárva a külvilágtól. Sztálin halála300 egy újabb fordulat évének lehetőségét hozta. De ezzel a lehetőséggel nem éltek az illetékesek. Nagy Imre kormánya élén elszige telve maradt.301 Az apparátust nem tudta megtisztítani a törvénytelensé geket elkövetőktől. Így aztán a törvénysértések meghirdetett felülvizsgálatát lényegében ugyanazok hajtották végre, akik elkövették. [...] Azért a rehabilitáció is megindult. Egyes közismert, „nagyobb” neveknél megtörtént a rendezés.302 Erkölcsi és anyagi kártérítést kaptak, és igye keztek őket újra beállítani többé-kevésbé elfogadható munkaterületre. A kitelepítettek303 szabad költözködési jogát is visszaadták, csak éppen elvett lakásukat nem, s mindazt az értéket, amit nem tudtak magukkal vinni. Az igazi rehabilitáció azonban, igen kevés kivételtől eltekintve, csak a munkásmozgalmi tevékenységük során bebörtönzöttekre terjedt ki. [...] A második nagy trauma akkor érte a magyar társadalmat, amikor azt tapasztalta, hogy a hatalom elismeri a törvénytelenségeket, és ezzel a maga részéről lezártnak is tekinti. Az 1962-es párthatározat304 pedig minden reményt szertefoszlatott. A határozat elismeri, hogy a rehabilitálások nem történtek meg a kellő mértékben, de csak a munkásmozgalomban résztvevőkre terjeszti ki az utólagos jogorvoslatot. [...] 299 A recski internálótábort 1950. július 19-én hozták létre, és 1953. szeptember 23-áig működött. Az ide bezárt több mint 1700 ember itt tartózkodása alatt 1953 márciusáig el volt zárva a külvilágtól, addig nem írhattak levelet, nem kaphattak csomagot, sokszor hozzátartozóik azt sem tudták hol vannak. Bírói ítélet nélkül, az ÁVH által kiállított internálási határozattal dolgoztatták őket a falu mellett levő kőbányában embertelen körülmények között. Bővebben lásd: Bank Barbara: Recsk. Budapest, Szépmíves, 2017. 300 Joszif Visszarionovics Sztálin a Szovjetunió kommunista pártjának főtitkára 1953. március 5-én halt meg. 301 Bár Sztálin halálát követően Nagy Imrét nevezték ki miniszterelnöknek, de a párt főtitkára továbbra is Rákosi Mátyás maradt. Ez a kettős hatalom akadályozta meg a valódi reformokat. 302 1956. október 6-án került sor Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András újratemetésére a Kerepesi úti temetőben. A megemlékezésen több mint százezren vettek részt. 303 Az ötvenes években két ütemben történtek kitelepítések. 1950. június 22–23-án a déli és nyugati határsáv menti városokból és falvakból telepítettek ki a Hortobágyon felállított 12 táborba több mint 8000 embert. Illetve 1951. május 21. és június 18. között 12 700 főt Budapestről. Az 1953-as amnesztia után mindannyian elhagyhatták kényszerlakhelyüket, de 1956 nyaráig nem költözhettek vissza eredeti szülőhelyükre. 304 Az MSZMP KB 1962. augusztus 16-ai határozata zárta le a koncepciós perek felülvizsgálatait. Ezek során azonban csak az 1949– 1953 közötti koncepciós pereket vizsgálták felül, és ezek közül is csak azokat, amelyek „munkásmozgalmi személyeket” érintettek.
