Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Igazságtétel
244 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 244 FORRÁSOK jellemezhető nyilas terror. Mindezek megszűntét és a Horthy rezsimben mindvégig ható, a társadalmi helyzetben mutatkozó egyenlőtlenség, az úr– nem úr probléma megoldását szomjúhozta a lakosság. Mindez lényegében eljött, s még az előre beharangozott, a front tovább vonulása után valóban bekövetkező, elsősorban a nők és a megmaradt vagyon ellen elkövetett erőszak-hullám és indokolatlan hadifogoly-szedés 287 utóhatása is viszonylag hamar elcsendesedett. Az ország népe az újjáépítés lázában égett, élt a szabad, demokratikus választások áfiumával. De eközben elmulasztotta, ahogy a jó kotló teszi, hogy fél szemével az eget kémlelje: nem köröz-e fölötte a lecsapni szándékozó héja, s a rendőrség, a karhatalom, egy párt kezében, egy kisebbségi párt kezében összpontosult.288 Ha a 45 után bekövetkezett, kihatásaiban a mai napig is érvénye sülő törvénytelenségek első pillanatát akarjuk meghatározni, akkor nem egy konkrét törvénysértést kell megneveznünk, hanem egy közjogi, illetve politikai baklövést, amit azonban inkább nevezünk kompromisszumnak. Ez az átkos és jó negyven évre kiható kompromisszum azzal következett be, hogy a valóban szabad választások eredménye ellenére a belügyminiszteri tárcát nem a többségi párt tartotta meg magának.289 [...] A rendőrségnek és később még inkább az ÁVÓ-nak a koalíciós pártok ellenőrzése alól történő kivonása290 tette lehetővé az első atrocitásokat, a megtorlatlan gyilkosságokat, a kivizsgálás nélküli internálásokat, sok esetben a túlzott bosszút szabadjára engedő ítéleteket. Ezek eleinte még az átalakulás kiforratlanságával voltak magyarázhatók, az ilyenkor szinte elkerülhetetlen érzelmi túlfűtöttségből származó kilengésnek voltak tekinthetők. De nagyon hamar rá kellett jönni, hogy ezek a lépések ugyan ad hoc jellegűek, mégis nagyon összehangoltak. Egyetlen céljuk van: a demokratikus pártok, s ezen keresztül a magyar demokrácia megsemmisítése, az egypárt-rendszer kialakítása, azaz a hatalomnak egy kézbe vétele. És amikor egyetlenegyszer a parlamentben nemet mondtak a mentelmi jog 287 A második világháború alatt 600 ezer–1 millió főnyi magyart hurcoltak el hadifogolyként a Szovjetunióba. 288 A rendőrség 1945-től a kommunista irányítás alatt álló Belügyminisztérium alá tartozott, melynek budapesti részlegét Péter Gábor, míg a vidékit Tömpe András vezette. 289 Az 1945. november 4-ei választásokat követően nem a győztes Kisgazdapárt, hanem a Kommunista Párt képviselőjét, Nagy Imrét nevezték ki belügyminiszternek. 290 1946-ban alakult meg a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya, az ÁVÓ, mely ekkor már Rajk László kommunista belügyminiszter irányítása alatt állt.
