Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Igazságtétel
235 Igazságtétel A rendszerváltoztatás egyik, legtöbb embert személyesen is érintő kérdésköre az igazságtétel volt, mivel a 20. századi diktatúrák nagyon sok embert fosztottak meg tulajdonától, szabadságától és többeket életüktől is. A világháborúk emberveszteségei, a hadifogságba hurcolások és a zsidóüldözés mellett több tízezren a Rákosi-korszakban szenvedtek el valamilyen jogtalanságot, internálást, kitelepítést vagy politikai okokból kiszabott börtönbüntetést. Ezek mellett tömegesen róttak ki pénzbüntetéseket is, mellyel főleg a parasztságot sújtották, az érintettek száma az 1953-as amnesztia idején meghaladta a 600 ezret. De sérelem érte a tulajdonhoz való jogot is, mivel az államosítások során nemcsak a gyárakat vették el tulajdonosaiktól, hanem a déli és nyugati határszélről, továbbá a Budapestről kitelepítettektől házaikat és a benne maradt ingóságaikat is. A parasztságtól pedig az erőltetett kollektivizálás révén földjeiket, állataikat és mezőgazdasági gépeiket, amiket a hivatalos verzió szerint „önként” ajánlottak fel az államnak. Ezen törvénysértéseket a Kádár-korszakban sem ismerték el, sőt az 1956-os forradalom leverését követően újabb koncepciós perek indultak. A rendszerváltoztatásig szinte csak párttagok részesülhettek rehabilitációban, amit már 1962-ben egy párthatározattal lezártak. A többi meghurcolt továbbra is másodrangú állampolgár maradt, nem kaphatott útlevelet, nem tölthetett be magasabb állásokat, nyugdíjába nem számították bele a letartóztatásban, internálásban, hadifogságban töltött éveket, és az állambiztonság ügynökei figyelték mindennapjaikat. A nyolcvanas évek végén, a diktatúra enyhülésével, részükről is nyíltan felmerülhetett az igény, hogy mondják ki a törvénysértések megtörténtét és őket is rehabilitálják. Ennek érdekében először a Nagy Imre per hozzá tartozóiból és más elítéltekből álló Történelmi Igazságtétel Bizottsága lépett fel, amikor 1988 júniusában megjelentette felhívását a Beszélő ben. Az igazságtétel folyamata viszont az 1990-es országgyűlési választásokig az állampárt kezében volt. Így 1989. április 14-én az MSZMP rendelkezett a koncepciós pereket felülvizsgáló Jogász– történész bizottság felállításáról. 259 259 Zinner Tibor: Emlékfoszlányok az első semmisségi törvényhez vezető útról és göröngyeiről. In: Rendszerváltás, 1989. Szerk. M. Kiss Sándor. Lakitelek, Antológia, 2014. 195–236.
