Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Igazságtétel
236 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 236 FORRÁSOK Azonban a volt meghurcoltak is szerették volna elmondani véleményüket, hiszen ezen bizottságnak egyikük sem volt tagja. Az őket képviselő három legnagyobb szervezet – a TIB,260 , a POFOSZ 261 és a Recski Szövetség 262 – rész vételével alapították meg a Független Rehabilitációs Bizottságot, amelynek azonban nem volt döntéshozói jogosultsága. Ennek következtében ők nem vehettek részt az első semmisségi törvény kidolgozásában sem. Az első két semmisségi törvényt még az 1985-ben megválasztott parlament fogadta el, az elsőt 1989. október 20-án, míg a másodikat 1990. március 14-én. Ezekben kimondták az 1956 utáni, valamint az 1945 és 1963 közötti törvénytelen bírósági eljárások semmisségét, vagyis meg nem történtét.263 A minősítés azonban súlyos hiányérzetet keltett az egykori áldozatokban, mert – az ítéletek nagy száma miatt – így annak elismerésére nem került sor, hogy ezen eljárások törvénytelenek voltak. Erre csak két másik jogi út szolgáltatott volna lehetőséget. Az egyik a perújrafelvétel, mely esetén minden pert újra kellett volna tárgyalni, s a végén új ítéletet hirdetni. A másik lehetőség a törvényességi óvás lett volna, melyet azonban csak a legfőbb ügyész nyújthatott be. Ezt az eljárást Nagy Imre és társai esetében lefolytatták, de például Mindszenty József pere kapcsán nem. 264 Az első két semmisségi törvény azonban nem rendezte teljes körűen minden áldozat helyzetét, így 1992-ben újabb törvényt hoztak az 1963 és 1989 között törvénysértő módon elítéltekről, majd 2000-ben pedig az 1956-os forradalom során harci cselekményekkel kapcsolatban elítéltekről. Ez utóbbi, negyedik semmisségi törvény „lex Tóth Ilona” névvel vált ismertté, s ez zárta a jogi igazságtétel folyamatát. Erkölcsi szempontból a második semmisségi törvény szolgáltatott elégtételt, mert preambuluma kimondta, hogy „az Országgyűlés megköveti a nemzetet, és fejet hajt a törvénysértések valamennyi áldozata előtt”. Az 260 A Történelmi Igazságtétel Bizottsága 1988. május 17-én alakult meg, elsősorban Nagy Imre és társainak újratemetése érdekében. A szervezet 39 alapító tagja között a Nagy Imre-perben halálra ítéltek családtagjai mellett internáltak és más börtönviselt személyek is voltak. 261 A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége 1989. február 19-én alakult meg 10 taggal, a szervezet elnökének Fónay Jenő volt 56-os halálraítéltet választották meg. 262 A Recski Szövetség 1988. szeptember 16-án alakult meg a volt recski internáltak és egyéb jogfosztottak érdekeinek védelméért és jogaik érvényesítéséért. A szervezet elnöke Kéri Kálmán, titkára Zimányi Tibor volt. 263 Marschal Adrienn: A semmisségi törvények. In: Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása. Szerk. Házi Balázs – Jónás Róbert – Nagymihály Zoltán – Rapali Vivien – Strausz Péter. Budapest, RETÖRKI, 2021. 208–212. 264 Kahler Frigyes: Az igazság Canossa-járása. Lakitelek, Antológia, 2014.
