Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Újratemetés
162 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 162 FORRÁSOK köztudomású, a korabeli sajtóból is ismert tényeket, amelyekre tekintettel a vád tárgyává tett cselekményeket másként kell értékelni, mind a Népbírósági Tanács tette, illetve rámutat az ítéletek indokolásának belső ellentmondásaira. Mindebből következik, hogy az Elnökségi Tanács szükségtelennek tartja az ítéleti tényállás részletes megismétlését, s a jogi felülvizsgálat szempontjából jelentős tények rövid összefoglalására szorítkozik. [...] Az ügy jogi felülvizsgálata. A legfőbb ügyész a törvényességi óvásban – az ítéleti tényállások szó szerinti közlése után – felsorolja azokat az eljárási és anyagi jogi szabálysértéseket, amelyek miatt a Népbírósági Tanács ítéleteit törvénysértőnek tartja. A törvénysértések három fő csoportját különíti el. Először – az óvás A/ fejezetében – az eljárási szabálysértéseket részletezi. Rámutat számos eljárási alapelv és rendelkezés megsértésére, amelyek lényegesen korlátozták Nagy Imrét és társait a védekezési joguk gyakorlásában, és oda vezettek, hogy a bizonyítás egyoldalúvá vált, a terhelő körülményekre helyezte a hangsúlyt. Részben az eljárási szabálysértések miatt is, fejti ki az óvás B/ fejezete, az ítéletek tényállása hiányos, több ténymegállapítás nincs bizonyítékokkal megalapozva, illetve helytelen ténybeli következtetéseken alapul. Az óvás ismerteti ezeket a megalapozatlanságokat, és felhívja a figyelmet az indokolás több belső ellentmondására is. Mindezek folyományaként a Népbírósági Tanács olyan eseményekért is felelőssé tette Nagy Imrét és társait, amelyek valójában nem róhatók a terhükre, illetve tévesen – és a terhükre – vett figyelembe több tényt. Az eljárási szabálysértések és a megalapozatlanság önmagukban is elegendők lennének az ítéletek hatályon kívül helyezésére, de nem ez a döntő – hangsúlyozza az óvás –, hanem a büntető anyagi jogi szabályok helytelen alkalmazása. A Népbírósági Tanács ugyanis bűncselekménynek minősített olyan magatartásokat, amelyek valójában nem azok. Az óvás a C/ fejezetében részletesen indokolja, hogy a politikai vita, a pártok bírálata kívül esik a büntetőjogi megítélés körén, nem tekinthető szervezkedés vagy mozgalom kezdeményezésének stb. Rámutat: a Népbírósági Tanács figyelmen kívül hagyta, hogy Nagy Imre 1956. október 23. után Magyarország törvényes miniszterelnöke lett, pedig ez
