Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Nemzeti Kerekasztal
123123123 Nemzeti kerekasztal Ennek azonban egyik nélkülözhetetlen feltétele belpolitikai életünk stabilitása. Egy önmarcangoló, pártviszályokkal terhes ország nem számíthat arra, hogy a fejlett országok kormányai vonzó partnernek, a nemzetközi pénzügyi körök pedig ígéretes befektetési területnek tartsák. A továbbiakban utalt arra, hogy az ország érdeke a mielőbbi szabad választások megtartása. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a pártok működése, gazdálkodása, törvényes garanciák, rendezett jogi keretek között történjék! Szólt arról is, hogy az MSZMP elsősorban a munkavállalók pártjaként ragaszkodik ahhoz, hogy állami jogszabály, törvény ne tiltsa a munkahelyeken való szabad szerveződést109 . Szólt a köztársasági elnöki intézménnyel kapcsolatos MSZMP álláspontról110 is. Végül beszélt arról, hogy a választás eredményeitől függően az MSZMP készen áll arra, hogy más pártokkal együtt osztozzon a kormányzati felelősségben. Az Ellenzéki Kerekasztal nevében ezt követően Szabad György beszélt. Elmondta: ha visszagondolunk a három hónappal ezelőtti indulásra, a tárgyaló felek sokat elértek, bár korántsem mindent. Ezek a tárgyalások – megítélése szerint – nem hiába és nem „a fejek fölött” történtek. Nem kártyaasztalnak tekintették a tárgyalóasztalt, ahol az egyik fél annyit nyer, amennyit a másik veszít. Hanem olyan asztallá sikerült „emelni”, amelyen megfogalmazódik a jövő Magyarország kifejlődésének alapja. Szabad György is Kossuthhoz fordult idézetért: „amit elértünk nem minden, de alapja lehet jövő kifejlődésünknek”. Kifejtette a továbbiakban: ha jól bánnak az elért eredményekkel a magyar politikai erők, akkor olyan cselekvési alapot tudhatnak magukénak, amely nem egyszerűen pártok, vagy versengő politikusok számára kínál lehetőségeket, sokkal foltosabb ennél, hogy a nép ezen a szerény alapon felépítheti a demokráciát. Ha szűknek találják ezt az alapot, akkor a feladat a kiszélesítése; s ha lesznek, akik keveslik az eddig kiharcolt demokratikus biztosítékokat, akkor tegyenek hozzá még többet! Szabad György a továbbiakban szólt arról, hogy a tárgyalások alapvetően azt a célt szolgálták, hogy a nép ébredjen önerőre s merjen élni önerejével – mindenekelőtt a szabad választásokon. 109 A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény végül a pártok munkahelyi működését megtiltotta. Az Országgyűlésnek ezt a döntését erősítette meg az 1989. november 26-ai négyigenes népszavazás eredménye. 110 Az MSZMP álláspontja az volt, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a nép válassza meg. Jelöltjük erre a tisztségre Pozsgay Imre volt.
