Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 3. Jegyzőkönyv a történelmi albizottság 1989. január 27-i üléséről (1989. január 27.) Berend T. Iván által a történelmi albizottság munkája nyomán összeállított tanulmány részletes vitája és a népfelkelés formulájának elfogadása
97 Források berendezkedés szempontjából egészen mások voltak azok a koncepcionális és megragadható elvek, amelyek novemberben jelentkeztek� Kezdve azon, hogy fennmaradt a semlegesítésnek egy bizonyos keleti formája� Ezt ott egyen-ketten megfogalmazták, hogy szó nincs arról, hogy a Nagy Imrecsoportot ellenforradalmárként kellene kezelni, hogy egyáltalán az egész jelenséget ellenforradalomként kellene kezelni, és hogy a továbbiakban koalícióról van szó, a munkástanácsok megőrzéséről van szó és így tovább és így tovább� Azt tulajdonképpen a jelenlegi iratunk is tartalmazza egy bizonyos mértékig, de a vonalát kicsit karakterisztikusabbá lehetne tenni, és itt nem hiszem, hogy eltekinthetnénk megint csak egy külpolitikai összefüggésnek a megmutatásáról, nevezetesen a következőtől� Mint a sáskák, úgy jártak Budapesten a különböző delegációk� Nem szovjet kizárólag, nem erről van szó� Kínai, csehszlovák, NDK, bolgár, román is� A román delegációnak a vezetője, George Disz114 odáig ment, hogy összehívatta a Központi Bizottságot, és az ott jelen levő társaság előtt mondta el, hogy nem azt kell csinálni, amit maguk csinálnak, hanem fel kell használni ezt az alkalmat arra, hogy most leszámoljanak a [...]-val vagy kikkel, szóval egy ilyen természetű szöveget mond� Ekkor még Kádár János védekezik, de nem sokáig tud védekezni, mert gyakorlatilag ez megy és folytatódik egy hosszú időszakon keresztül minden oldalról� Ha ez csak szófia beszéd lenne, hát istenem, de két további dolog jön hozzá� Az egyik az, hogy nem volt mit enni, teljesen lerongyolódott az egész ország, és tulajdonképpen, amivel a konszolidálást ebből a szempontból elkezdik, az ezekből az országokból jött, a másik pedig, hogy a Rákosi-csoport ott volt Moszkva kezében� És ha utólag már mondhatjuk is, hogy ez nem volt igazi veszély, ők nem tudták� [...] Márciusban a szovjet PB-határozat az volt, hogy visszahozzák Rákosit� Ormos Mária: Így van, és csak júliusban sikerült a dolgot, úgy tűnik, hogy egy alku keretében elintézni úgy, hogy nem küldjük vissza, itt tartjuk, politikai halottaknak tekintjük őket, ámde, ennek is vannak bizonyos konzekvenciái a másik oldalon� Például az emlegetett terror és egyebeknek a kérdésében itt az arányok körülbelül a következőképpen néznek ki� Az NDК-ban – ezzel jött vissza a Kállai Gyula –, az ottani kongresszuson 114 George Disz: A dokumentumban említett név téves átírás lehet� Feltehetően Gheorghe Gheorghiu-Dejről van szó�
