Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 3. Jegyzőkönyv a történelmi albizottság 1989. január 27-i üléséről (1989. január 27.) Berend T. Iván által a történelmi albizottság munkája nyomán összeállított tanulmány részletes vitája és a népfelkelés formulájának elfogadása
77 Források Még a publikálás, és nyilvánosságra hozatal kérdéséhez visszatérve azt gondolom, hogy a bevezetőben azt természetesen tudni kellene érzékeltetni, hogy a kutatások még folynak� Ezt nagyon fontosnak tartom, hogy a dokumentum ne keltse a befejezettség látszatát, ne tűnjön úgy, hogy kimondtuk az utolsó szót� Különben sem lehet sose kimondani az utolsó szót, ez teljesen világos, mindenki tudja, de azért a közvélemény sose úgy gondolkozik, hogy ez egy munka közbeni, a tudományos kutatás folyamatában, ismereteink mai fokán álló, elvégzett elemzés� Én a dokumentumnak a lényegével egyet is tudok érteni, én is úgy gondolom, hogy nagyon nagy változás az előző formához képest� Novemberben vitattuk meg az előző változatot,109 és én örömmel láttam, hogy csökkent a gazdaságtörténet dominanciája ebben a dokumentumban� Nagyon fontosnak tartom, hogy a változást – ahogy én érzem – a politikai folyamatok történetére való koncentrálás jellemzi és tulajdonképpen ezt hiányoltam a novemberi változatban, a politikai folyamatok történetét� Most amit nem pontosan fogalmazott meg a szöveg – lehet, hogy rögeszme, de visszatérek a korábbi megjegyzéseim közül egyre, amin örülnék, hogyha még tovább lehetne vitázni – az a politikai gondolkozás története� Tőkei elvtárs mondta, hogy ideológiai történet vagy elmélettörténet, nem tudom pontosan� Politikai gondolkozás történetének bizonyos – nem ideológiára gondolok, nem az elméletre, hanem hogy milyen politikai meggondolások voltak jelen� Ezt még talán lehetne felvetni, hogy ez praktikum? Az akkori hatalmi harcokkal összefüggő politikai [...] Nem erre� Erre örülnék, ha lehetne még gondot fordítani, ez egy kicsikét mintha elhanyagolt lenne� Nem tudom, hogy kell-e ezt a – ne értsék félre, egy érzést akartam kifejezni� Én nagyon lényegesnek tartom, hogy ez a dokumentum nagyon sok helyen azt a misztikus történelemfelfogást osztja, ami azért tulajdonképpen jellemző volt a mi politikatörténeti dolgainkra, legalábbis a harminc vagy harmincvalahány év szemléletére� Örülök annak is, hogy a dokumentum árnyalt és sokoldalú, úgy ahogy a valóság is mindig sokoldalú, akár megjelent ez akkor a politikai nyilvánosságban, akár nem, és, ezt a sokoldalú megközelítést nem durva színekkel festi föl� Végül is alapjában véve én az ’57 utáni időszakra mondom mindezt, 109 Huszár a programalkotó bizottság ülésére gondolhatott, amely 1988� november 4-én volt� A jegyzőkönyvét lásd kötetünkben: 56–69�
