Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 3. Jegyzőkönyv a történelmi albizottság 1989. január 27-i üléséről (1989. január 27.) Berend T. Iván által a történelmi albizottság munkája nyomán összeállított tanulmány részletes vitája és a népfelkelés formulájának elfogadása
78 Ellenforradalomból népfelkelés Források de ’56-ról is� És ezt az árnyaltságot érzem, és nagyon lényegesnek ítélem meg� Még egy szót írtam fel magamnak, ami megint a Tőkei elvtárs által elmondottakkal összecseng, vagyis hogy meddig tart ez a mi történelemelemzésünk? Itt azt is mondanám, hogy nem tudom, hogy nem kellene-e önmagában egy kicsikét vitát folytatni arról is, hogyan értékeljük ezt a májusi pártértekezletet? Önmagában erről is� Nem tudom, ki hogyan van vele, de hát május előtt meg május után is hamar lehetett látni, hogy – én őszintén szólva nem tartom ezt, hogyha a politikai folyamatokba gondolkozom, ez a politikai gondolkozás változás mondjuk ’84-től, ’84 végétől a XIII� kongresszus előtti időkig, ha én [...] Visszaemlékszem, hogy akkor a pártban milyen viták voltak, hogy vajon azok a kongresszusi irányelvek helyesek-e, alkalmasak-e? A 86-tól kezdődő ötéves tervben jó-e az a gazdaságpolitikai koncepció? Azokra a vitákra visszaemlékszem, kegyetlen, kemény viták voltak és nem érvényesültek a kongresszuson� Talán nem tűnik nagyképűsködésnek, ha azt mondom, előre lehetett látni, hogy a párt kényszerűen belerohan egy kemény változásba� Kényszerű-e? Nem minden részletet lehetett előre látni, hiszen még a pártértekezlet első napján se lehetett látni, hogy mi lesz a harmadik napon, nem erről van szó� De a lényegére nagy biztonsággal lehetett következtetni� Csak emlékeztetnék arra, hogy ’85 végén a Központi Bizottsági vitákban arról volt szó, hogy az 1984-es év kakukktojás ebben a fejlődési folyamatban, és az csak véletlen, hogy itt a gazdasági feszültségek megint kiéleződnek� Volt benne véletlen természetesen, de szerintem a pártértekezlet nem úgy robbant be önmagában, hogy nem volt semmi előzménye� Gondoljunk a ’87 végi pártvitákra, pártbeszélgetésekre, azokra az ideológiai vitákra, amiket a pártban lefolytattak, és arra a vitára, amelyik akörül volt, hogy kell-e vagy nem kell felező KB vagy pártértekezlet� A párttagság masszívan követelte és végső soron nem csak úgy berobbant ez a pártértekezlet, azt mondom én� És tegyük hozzá, hogy utána ez az eufórikus boldogságérzet végül is azt is jelentette, hogy azt hittük, a reálfolyamatok attól, mert a politikai döntés megfogalmazódott, megváltoznak, de aztán azok gyorsan elkezdek igazodni valami új, pontosan nem végiggondolt koncepcióhoz� Elnézést, lehet, hogy nem így kell értékelni a pártértekezletet, de valahogyan ez az utolsó néhány oldal, amelyik erre koncentrál, – ne haragudj, Iván – nem nyerte el a tetszésemet� Ne haragudj, Iván, nem nyerte el a tetszésemet� Világos, hogy nem hiszem azt, hogy amit érzékeltettem, azt elfogadja a párt, akkor megoldottam ezt a hiányérzetemet� Nem oldottam meg, csak
