Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 15. Jelenünk tisztázott múltja a jövőnk. Beszélgetés Berend T. Ivánnal, az MSZMP KB történelmi albizottságának vezetőjével (szemelvények) Berend T. Iván részletes képet ad a történelmi albizottság működéséről, az elmúlt négy évtized történelmét feltáró munka koncepciójáról. A történelmi albizottság vezetője népfelkelésnek nevezi 1956-ot, de emellett megerősíti az aktuálisan még fennálló ellenforradalmi koncepció néhány alapvetését is. (1989. február 4.)
242 Ellenforradalomból népfelkelés Források feltárását igénylő kutatás természetesen éveket igényelne� Amire most vállalkozhatunk, az a rendelkezésre álló dokumentumok, kutatási eredmények és a legfőbb levéltári források feldolgozása, hogy azok alapján bemutathassuk a négy évtized jelentős fordulópontjait, az egyes történelmi szakaszok jellegét, és kapcsolódásukat az 1970‒ 1980-as évekre kibontakozó krízisjelenségekkel� Munkabizottságunk négy tagja mellé további négy kutatót vontunk be szakértőként� Nyolcfős csoportunk négy tagja készített előtanulmányt egy-egy részkérdésről, majd ezek felhasználásával készült el – két belső vitaülés alapján átdolgozva – a ma 136 oldal terjedelmű állásfoglalás� Ezt a – még további munkálatokkal kiegészítendő – tanulmányt történeti tézisnek szántuk, hogy viszonylag röviden, még részletes dokumentáció nélkül a közvélemény elé tárható legyen az MSZMP értékelése a megtett útról� Készül azonban egy jóval több részkérdésre kitérő és jobban dokumentált, ha úgy tetszik, monografikusabb, két-háromszoros terjedelmű állásfoglalás is� Ehhez további, mintegy tíz kutatótól kértem meghatározott témákat feldolgozó, részben új levéltári kutatásokra épülő 20-40 oldal terjedelmű előtanulmányt� E munka feltehetően a nyáron készülhet el� – Az a három, de még inkább négy évtized, amit áttekintenek, rendkívül bonyolult, összetett. Múltunk több korszakát mindmáig nem is vizsgálták, vizsgálhatták tudományos igényességgel; sok a fehér folt, az elhallgatás, sőt a már megirt történelemben nemegyszer tudatos hamisítások fedezhetők fel. Hogyan segíti a bizottság munkája a tisztánlátást, az egységes értelmezést, és – sine ira et studio – miként tárják az új tényeket a nyilvánosság elé? – Hadd kezdjem azzal: „végleges” értékelést nyilván lehetetlen adni� Ehhez a források is hiányosak, hiszen számos külföldi levéltár aktáit kellene kutatni, s ez még alig lehetséges� A hazai források feltárása is részleges� Fehér folt tehát még marad� Ennek ellenére igen értékes és fontos források állnak rendelkezésre, és az utóbbi évtized változásai – különösen az 1988� májusi, a kortársi közelség ellenére is úgyszólván egész történeti korszakot lezáró átalakulás – hirtelen távlatos történeti rálátást biztosítottak a legutóbbi évtizedekre� A gorbacsovi peresztrojka és múltkritika ugyanakkor alapvető tilalomfákat döntött le� Elővehettük azokat a régebbi elemzéseket is, melyeket az MSZMP legjobb tudományos garnitúrája évtizedekkel ezelőtt készített, de amelyek nem kaphattak nyilvánosságot� Ezek között említhetők Lukács
