Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 15. Jelenünk tisztázott múltja a jövőnk. Beszélgetés Berend T. Ivánnal, az MSZMP KB történelmi albizottságának vezetőjével (szemelvények) Berend T. Iván részletes képet ad a történelmi albizottság működéséről, az elmúlt négy évtized történelmét feltáró munka koncepciójáról. A történelmi albizottság vezetője népfelkelésnek nevezi 1956-ot, de emellett megerősíti az aktuálisan még fennálló ellenforradalmi koncepció néhány alapvetését is. (1989. február 4.)
243 Források György munkái, vagy Molnár Erik meg nem jelent, Nemzeti demokratikus felkelés vagy burzsoá ellenforradalom? című, 1957 eleji tanulmánya� Mindezek alapján, a kortörténetírás tapasztalataival elfogulatlan elemzésre törekedtünk� Félresöpörtük a sztereotip apológiát, a propagandisztikus egyszerűsítéseket, de a ma divatos ellenkező irányú szimplifikációt is, amely történeti közegéből kiragadva, mai követelmények és elvek alapján, a kor meghatározottságától elvonatkoztatva ítél� Munkánkat bírálja el az olvasó� Legutóbbi vitaülésünkön, egy héttel ezelőtt, munkabizottságunk úgy foglalt állást, hogy legjobb lenne az MSZMP elméleti folyóiratában közzétéve vitára bocsátani a tanulmányt� Szakértő és átélő kortárs mintegy tíz nap múlva már olvashatja is elemzésünket a Társadalmi Szemle különszámában� – Milyen új források állnak rendelkezésükre? Milyen új problémákra terjed ki a figyelmük? Az ön által vezetett albizottság most elkészült az első vázlatos értékeléssel. Melyek e mintegy 130 oldalas tanulmány főbb pillérei? – Felhasználhattuk a levéltári, azon belül pártlevéltári forrásokat, beleértve a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság üléseinek jegyzőkönyveit� Figyelemmel voltunk a napjainkban egyébként is gazdagon feltáruló történeti dokumentumokra� visszaemlékezésekre, vagy – hogy más jellegű példát mondjak – Hruscsov valódinak bizonyult emlékirataira is, melyben eléggé részletesen elmondja az 1956� november 4-i második szovjet katonai beavatkozásról szóló politikai döntés körülményeit� Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a rendkívül gazdag kutatási eredmények és a régi dokumentumanyag is sok információval szolgál az elfogulatlanságra törekvő kutató számára� Ezek alapján jelentős fordulatok és a jelentősebb korszakok legfőbb problematikáját igyekeztünk megragadni: az 1944‒ 1945-ös fordulatot és a népi demokrácia éveit; az 1948-as fordulatot és az úgynevezett ötvenes éveket; az 1953‒ 1956 közötti megújulási küzdelmeket és vereségüket � Értékelésünk szerint Rákosi 1955� márciusi újbóli felülkerekedése, de az az 1956 nyári központi vezetőségi ülés is, amely Rákosit ugyan meneszti, de helyére Gerő Ernőt ülteti, személyi és tartalmi tekintetben egyaránt a megújulás lehetőségeinek elmulasztása volt� Fontos fordulópont természetesen 1956 és az utána következő MSZMP vezette konszolidáció, majd az 1972‒ 1973-as konzervatív fordulat és a krízis kibontakozása � Ez a tavaly májusi pártértekezlethez vezetett� Ezek a fordulópontok az elemzés „pillérei”�
