Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 12. Grósz Károly a pártról, 1956-ról, a reformvitáról (szemelvények) Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának első nyilvános reakciója Pozsgay Imre 1956-ot népfelkelésként meghatározó kijelentéséről. A főtitkár az interjút a Világgazdasági Fórum davosi tanácskozásáról hazafelé tartva, a repülőgép fedélzetén adta a Népszabadság és a Magyar Hírlap munkatársainak. (1989. január 31.)
225 Források megkerülni: a vezetésben a pártértekezlet óta nem alakult ki emberi egység� Nem politikai, hanem emberi egység – hangsúlyozom� Nem alakult ki olyan emberi viszony, amely nélkül nem lehet egy ütőképes testületet elképzelni a vezetésben� – Mi ennek az oka? – Különböző életutat jártunk meg, különbözőképpen mérlegeljük a folyamatokat� Ugyanakkor be kell látni, hogy ez egy nagy korszaknak az utóélete, amikor is egy nagy egyéniség saját értékes, esetenként vitatható tulajdonságaival rányomta a bélyegét az őt követő generációra� És míg az őt követő gárda megtalálja saját arculatát, ahhoz nem hónapok kellenek, hanem sokkal több idő! Ezt nem lehet közkívánatra vagy határozattal elrendelni� Van azonban egy másik ok is� Úgy látom, hogy kezd a vezetésben lévő – eddigi szubjektumból származó – felfogás, tulajdonságbéli, munkastílusbéli különbség politikai különbözőséggé válni� Ilyen a saját múltunkhoz, a nacionalizmushoz való viszony, a fejlődés ütemének a megítélése, és sorolhatnék még két-három olyan kérdést, amelyben úgy látom, kibontakozik a véleménykülönbség a legszűkebb vezetésen belül is� Eddig ez sehol sem nyilvánult meg� Nem látszott, hogy vannak ilyen különbségek� Ma már – mint mondtam – a szubjektumbeli különbségek politikai különbözőségekben is megnyilvánulnak, és mintha megjelenne, feltűnne a tartalmi egység hiánya is� Ami a választásokat illeti� Elképzelésem szerint – azért mondom az én elképzelésemet, mert utaltam rá, hogy a Központi Bizottság ezután fogja elhatározni – a választásokat az új alkotmány alapján kellene megszervezni� Az új alkotmány a társadalmi vita után, az év végére elkészíthető� Ezt követően ennek a parlamentnek kellene elfogadnia az új alkotmányt, majd ezt népszavazással megerősíteni� Ezután kellene a választási törvény szellemében lebonyolítani a helyhatósági választásokat� S amennyiben úgy dönt a parlament, hogy ő akarja megválasztani a köztársasági elnököt, azt is, de ha az ország népe akar választani népszavazással, akkor legyen így� Az új parlament megválasztásával kellene befejezni ezt a menetrendet� Végére kellene hagyni a párt XIV� kongresszusát, megfordítva a sok évtizedes gyakorlatot, így a párt meríteni tudna a választások során felhalmozódott politikai tapasztalatokból� Nem utolsósorban támaszkodhatna azokra, akik a választási csatákban meg tudták vívni a maguk harcát, és egy választói, közösség által megmérettek� Ezáltal a pártvezetés erkölcsi-politikai bázisa markánsabbá és szilárdabbá válhatna� Erre lehet azt mondani, hogy eltér a gyakorlattól, de jogos ez a megközelítés� De felvetődhet az a kérdés is, hogy
