Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 12. Grósz Károly a pártról, 1956-ról, a reformvitáról (szemelvények) Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának első nyilvános reakciója Pozsgay Imre 1956-ot népfelkelésként meghatározó kijelentéséről. A főtitkár az interjút a Világgazdasági Fórum davosi tanácskozásáról hazafelé tartva, a repülőgép fedélzetén adta a Népszabadság és a Magyar Hírlap munkatársainak. (1989. január 31.)
224 Ellenforradalomból népfelkelés Források februári központi bizottsági ülésen harmadszor kell megpróbálni – most már egy bizottsági jelentéssel, és nem politikai bizottsági jelentéssel – meghatározni a főbb tartalmi kérdéseket� Ezek: az MSZMP viszonya a többpártrendszerhez, a választási rendszerhez, valamint a különböző alternatív mozgalmakhoz� Ehhez kapcsolódik az a menetrend, amit a Központi Bizottságnak jóvá kell hagynia ahhoz, hogy a pártvezetés tudja, mihez tartsa magát� Platformszabadság vagy más – Ezek a sikertelen szakaszok sajátos, reformretorikai versenyre adtak módot. Kétségtelen, hogy a platform szabadságnak vannak előnyei. Meddig terjed a platform szabadság? Hiszen a párttagság már nem is tudja követni, hogy mi valójában a politika! Először is ez nem platformszabadság, ez az önfegyelem hiánya� A platformszabadság azt jelenti, hogy a testületen belüli nézetkülönbségek képviselhetők� Azok után is, hogy a testület valamelyik álláspontot elfogadta� Ennek értelmében a testületen belül lehet – ha indokolt – különböző meggyőző munkát végezni� De míg a testület újra nem dönt, az van érvényben, amit kialakított és elfogadott� Tehát a platformszabadság az nem az összevisszaságot és a káoszt jelenti, hanem a testületen belüli szabadabb politikai vitát, amely a kisebbségi véleményt képviselők számára ad lehetőséget ahhoz, hogy szövetségeseket és támogatókat gyűjtsenek álláspontjukhoz� Ezt mi nem tekintjük frakciónak� De addig, míg a többségi álláspont van érvényben, a kisebbségnek a magatartásában, a gyakorlatában a többségi álláspontot kell képviselnie, akkor is, ha nem ért vele egyet! Joga és lehetősége, hogy véleményét terjessze a testületen belül� Ami a reformretorikát illeti, azzal bőségesen el vagyunk látva, s így sok-sok illúzió keveredik� Egyesek azt hiszik, hogy ha reformról beszélnek, az már reformot is jelent� A reformnak a tettekben, a magatartásban kell megnyilvánulnia� Minden reformnak időigénye van, az időtényezőt nem szabad lebecsülni� Felvetődik tehát a kérdés, hogy az elmúlt kilenc hónap alatt a pártértekezlet óta megtett út sok-e vagy kevés, önmagunk letisztulásához és a folyamatok kibontakoztatásához kevés – nem tettünk eleget, ezért az elmúlt hónapokkal nem vagyok elégedett, noha elég sokat tettünk elsősorban a párton belüli közgondolkodás alakításában� A közvéleményt is szoktattuk, szoktatjuk a változó szituációhoz� Ami ennél fontosabb, önmagunkban megvívunk egy csatát, amelynek szerintem a vége felé járunk� Jobban tudjuk, hogy mit kell tennünk a jövőt illetően� Igaz, többet tehettünk volna, s hogy ennek mi az oka, ezt sem lehet
