Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
ELLENFORRADALOMBÓL NÉPFELKELÉS – KÉT VILÁG KÖZÖTT EGYENSÚLYOZVA - A nyolcvanas évek értelmezési küzdelmei
20 Ellenforradalomból népfelkelés – két világ között egyensúlyozva Ellenforradalomból népfelkelés 20 sírhelyek jeltelenek, névtelenek, felismerhetetlenek, nem azonosíthatók� A holtak nincsenek eltemetve, elkaparták őket, mint a hullott jószágot� Nincs róluk nyilvántartás, a jeltelen, jelöletlen üregek hosszú sorában lehetetlen megállapítani, ki hol nyugszik� A holttestek »elvesztek«� Erre nincsen példa a magyar történelemben, ilyen nem történt a civilizált világban� [���] Névtelen hantok, korhadt fakeresztek, egy cserép virág, szegfű egy konzervdobozban, vadrózsabokor� Ennyi az egész� A többi – néma csend� Nagy Imrének, az ország törvényes miniszterelnökének és ezernyi társának még az sem jut, ami a rablógyilkost megilleti� Egy sírhely, egy névtábla a rabtemetőben� Ki vállalja ezért a felelősséget?”25 Szintén a huszonötödik évfordulón született meg Nagy Gáspár Öröknyár: elmúltam kilenc éves című verse� 26 A vers sorai („egyszer majd el kell temetNI / és nekünk nem szabad feledNI / a gyilkosokat néven nevezNI”) mindenki számára azonnal érthetően utaltak Nagy Imrére, és nyíltan felvetették a felelősség és a felelősségre vonás kérdéseit� Maga a szerző így vallott versének mondanivalójáról: „[a vers] »a velünk élő történelem« emlékezetvesztései, kihagyásai miatt íródott, feltehetően azért, mert Nagy Imrét másképp ítélem meg, mint azok, akik szabályos egyenlőségjelet tesznek az ő személye és Rákosi Mátyás közé� Így, ezzel az emlékezetvesztéssel éljünk együtt? Azt hiszem, ez írók számára különösen embertelen aszkézis: lemondani történelmünk bizonyítható sebeiről� Semmilyen társadalomban, de főleg a szocializmusban nem elfogadható az a Nietzschétől eredeztethető gondolat, miszerint a felejtésre való hajlam a cselekvés egyetlen lehetséges módja�”27 Bár a szerzőt sikerült lemondatni az Írószövetség titkári tisztségéről, a lap terjesztését pedig megakadályozni, az ügy figyelmeztető jel volt a kádári hatalom számára, hogy az irányított emlékezés által létrehozott kollektív történelmi amnézia28 állapota sokáig már nem tartható fent � Két évvel később, a forradalom harmincadik évfordulóján újabb Nagy Gáspár-vers adott alternatív 25 Az írás szerzője Vásárhelyi Miklós volt� 2001-ben Vásárhelyi Miklósra emlékezve jelent meg újra a Beszélő ben � Lásd Búcsú Vásárhelyi Miklóstól� Beszélő, 2001/9, 21–22 � Az írás eredeti megjelenése: Irodalmi Újság, 1983/1, 1 � A szerző kilétével kapcsolatban lásd Rainer M� i. m. 2003, 208� 26 Nagy Gáspár: Öröknyár: elmúltam 9 éves� Új Forrás, 1984/5, 4 � 27 Nagy Gáspár: Beszéd az Írószövetség választmánya előtt� http://nagygaspar�hu/honlap/ prozak/tisztelt-valasztmany-kedves barataim/ (Ut olsó letöltés: 2022 � 01� 31�) 28 Bayer József: 1956 emlékének szerepe a rendszerváltásban� Múltunk, 2006/4, [5 ‒ 14] 5 �
