Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
ELLENFORRADALOMBÓL NÉPFELKELÉS – KÉT VILÁG KÖZÖTT EGYENSÚLYOZVA - A nyolcvanas évek értelmezési küzdelmei
2121 A nyolcvanas évek értelmezési küzdelmei értelmezést a múltnak egy, a párt által féltékenyen őrzött darabjáról� A Tiszatájban megjelent A fiú naplójából című vers éppen abban az évben látott napvilágot, amikor az MSZMP emlékezetpolitikai offenzívája minden lehetséges eszközzel elmélyíteni próbálta az ellenforradalmi narratívát� 29 A vers sorai („és a csillagos estben ott susog immár harminc / évgyűrűjével a drága júdásfa: ezüstnyár rezeg / susog a homály követeinek útján s kitünteti őket / lehulló ezüst-tallérokkal érdemeik szerint illőn...”) egyértelműen utaltak 1956-ra és Kádár szerepére� A főtitkár értelmezésében a vers ügye 1956 harmincadik évfordulójára időzített, összetett nemzetközi összeesküvés egyik elemeként jelent meg� A folyóiratot fél évre betiltották, és a szerkesztőket elbocsátották� A versre adott eltúlzott politikai reakció mögött talán Kádár személyes érintettsége is meghúzódhat, de a legfontosabb motivációs tényezőt az a meggyőződése jelentette, hogy a felfogásában egyébként is potenciális ellenforradalmi veszélyt jelentő irodalmi terület másként gondolkodói szövetségeseket találtak maguknak a párt felső vezetőségében Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás személyében � 30 1988-ban alakult meg a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, amely az 1956 utáni minden áldozatnak teljes erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációját, valamint az 1945 utáni évek, az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlások tárgyilagos feldolgozását sürgette, következetesen forradalomnak nevezve 1956-ot� Dacára az 1956-ot követő három évtized irányított emlékezetének, Nagy Imre 1956 szimbólumává31 és a nyolcvanas évek végén a fennálló rendszer elleni tiltakozás szimbólumává is vált, mindez pedig számos kényelmetlen kérdést vetett fel a politikai vezetés számára� 1988 a tekintetben is különleges éve volt a rendszerváltás folyamatának, hogy ebben a rövid időszakban 1956 narratívái – az évtizedek óta fennálló hivatalos és a mindinkább láthatóvá váló alternatív értelmezések – párhuzamosan léteztek egymás mellett� Kádár János hosszú interjút adott az Ogonyok című szovjet hetilapnak, amelyet magyarul a Magyarország közölt április elsején� A főtitkár szavaiból kiderült, hogy az 1956-tal kapcsolatban Magyarországon éppen zajló értelmezési polémia egyáltalán nem késztette a fennálló koncepció újragondolására vagy legalább árnyalására� 29 Ripp i. m. 2002, 159 � 30 Huszár Tibor: Kádár. 2 � kötet� Budapest, Szabad Tér–Kossuth, 2003� 297‒303 � 31 M� Kiss Sándor: Közelítések – 1956. Tanulmányok, esszék, előadások. Budapest, Kairosz, 2011, 239�
