Jónás Róbert (szerk.): Ellenforradalomból népfelkelés. Dokumentumok Pozsgay Imre irathagyatékából - RETÖRKI Források 1. (Budapest, 2022)
Források - 3. Jegyzőkönyv a történelmi albizottság 1989. január 27-i üléséről (1989. január 27.) Berend T. Iván által a történelmi albizottság munkája nyomán összeállított tanulmány részletes vitája és a népfelkelés formulájának elfogadása
122 Ellenforradalomból népfelkelés Források A másik megjegyzésem pedig azzl kapcsolatban volna, hogy – ezt elfelejtettem említeni korábban – meddig tart a történelem� Én úgy gondolom a történelem ma is itt van és a foglyai vagyunk még mindig� Nem egyszerűen lezárult egy történelem, nem, ennek a történelemnek mi, a volt nemzedékek, sőt a nagyon is jelenlevő nemzedékek is részei, fogják a mi kezünket és ezzel számot kell vetni� Ebből az összefüggésből én kiemelném az 1988-as májusi pártértekezletet, mert az igenis egy párton belüli küzdelem eredménye� Sokunk küzdelmének az eredménye, aminek különböző fázisai voltak, de a párttagság jelenléte is fontos, mert mutatja, nem pusztán azért történt meg a váltás szemben az egypárt, illetve ezen belül is a monolitikus párt korábbi hagyományaival, mert addigra tudott fölhalmozódni akkora feszültség a pártban, aminek már nem lehetett ellenállni� Miközben a személyi indítékok hogy mindig máskor, mert én még emlékszem, mikor a párt akkori vezetője – már akkor is fölháborodtam rajta – Stockholmból megüzente az országnak, hogy ő még sokáig meg fogja takarítani a nyugdíjat a magyar állam számára� 124 No most legjobb tudomásom szerint – mondtam már akkor is, hogy ő az alkalmazója, a munkaadója önmagának? Ez csak azért fontos, mert ha végigelemezzük 1967 folyamatát és 1968 elejét, akkor azért olyan történt, amire a magyar párt történetében addig nem volt példa, hogy a Központi Bizottság, az a Központi Bizottság, ami addig jelen volt, háromszor nyilvános vereséget szenvedett� Egyetlenegy dokumentumát, amit 1967 végétől 1968 májusáig megpróbált a párttagság elé vinni, egyetlenegyet sem fogadott el a párttagság� Nem tíz-húsz emberek nem fogadták el, hanem a párttagság úgy, ahogy a maga egészében van� És ezt azért ki lehetne hozni, a mi önigazolásunkra, hogy igenis a párton belül is van progresszió, van vélemény, rengeteg féle harc és nem egyszerűen abban a dimenzióban mozog a magyar politikai élet, mint ahogy sokak számára ez időnként megjelent, hogy húsz-harminc befolyásoló csoport és kisebb létszámú, nem értelmiségi, párton belüli apparátus csoportok, vagy éppen párton kívüli csoportok befolyásolják a párt politikájának alakulását, hanem 1988-ra itt egy új helyzet jött létre, és ezt aztán a pozitív összefüggésben is be lehet 124 Kádár János ezt a Stockholmban tartott nemzetközi sajtóértekezleten mondta 1987-ben� Lásd: Sajtóértekezlet Stockholmban� Kádár János a magyar‒svéd kapcsolatokról, a szovjet békekezdeményezésekről, gazdaságunk helyzetéről� Népszabadság, 1987 � 04� 23� 3�
