Rendőri Lapok, 1911 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1911-02-01 / 2. szám

2 ik oldal RENDŐRI LAPOK 2-ik szám. Ezzel az intézkedéssel könnyen ellenőrizhető lesz úgy a benszülött. mint az idegen cigány, nyer a közbiztonság, a közegészség és az esetle­ges járványnak innét való elterjedését csirájában lehet elfojtani. Dr. Hálás# Lajos. A rendőrfőkapitány! hivatal évi rendes jelentése. A filantrópia szegényügy köréből 1910. év folya­mán nagyobb mérvű elemi csapások nem voltak. A városi pénztár ez évben is 25.000 koronát fordított szegényügyre s a szegényügy ezen tetemes áldozat mellett sincs elfogadható módon rendezve, amennyiben az eredmény a nyújtott nagy áldozattal sem áll arányban, mert a koldulás napirenden van. Szóval, a nyomor alig van enyhítve. Látva, hogy a hozott nagy áldozattal a kitűzött cél megközelitve sincs, még az 1907-ik évben sze­gényház létesítése iránt tett előterjesztéseimnek napi­rendre való hozatalát jelenleg is kérem, mert egy szegényház felállításával lesz elég .téve az igazi humá­nus felfogásnak s a közsegélyre szorultak oly segé­lyezésben fognak részesülni, mely kizárja a koldu­lást s létfentartást biztosit a tehetetlenek részére. Közrendószet köréből: Különösebb, említésre méltó mozzanat 1910. óv folyamán nem fordult elő. Kivándorlásra, illetve külföldre való ideiglenes távozásra, beszámítva az idegen illetőségű, de itt tartózkodókat is, 114 egyén kért és nyert útlevelet, melyekkel összesen 146 egyén vándorolt ki. Ha már pusztán számbelileg hasonlítjuk ezen adatokat az előző éviekhez, a kivándorlás csökkenést mutat, azon­ban, ha a kivándorlás célját vesszük alapul, úgy vá­rosunkban a kivándorlás vágya határozottan, lénye­gesen csökkent, mivel az útlevelet nyertek jórósze üzlet, szórakozás, tanulmány, gyógykezelés és látoga­tás végett Európa államaiba utazott ki, s ezek nem számíthatók a kivándorlók közé, igy a kivándorlás ellensúlyozására részemről intézkedéseket tenni szük­ség nem volt. Ipar és kereskedelem ügyekben: Egy műtrágyagyár és társaskoesi vállalat léte­sült 1910. évben. Ipari és munkásügyek. 1910. óv folyamán az iparmunkások és munkaadók között nagyobb szabású viszály elő nem fordult, csak a Princz testvérek góp- öntődéjében, hol a munka két három napig szünetelt, mert a munkások nagyobb bért követeltek; az elért eredmény az volt, hogy a munkások óránként 2—4 fillér béremelkedésben részesültek és a nyomdászok­nál, hol egy hétig szünetelt a munka. Munkáskézben hiány nem volt. A mezőgazdaság köréből. A mezőgazdasági ter­mények állása valami jónak nem mondható, az őszi nagy szárazság és a hó nélküli tél miatt. Állategészségügy: Az állategészségügy állapota az 1910-ik évben, különösen annak második felében kedvezőtlen volt; ugyanis a második fél évben a serlószvósz és ragadós száj- és körömfájás nagyobb terjedelemben lépett fel, a minek következtében a hasított körmü állatok vásárjait be kellett tiltani, mely kürülmény úgy a gazdaközönségre, mint az ipar és kereskedelemre nagy károsodással járt és a város közólelmezósét is megnehezítette. , Állandó állategészség rendőri intézmények. Közvágóhidak: Úgy a belterületen, mint a Szatmárhegyen levő közvágóhíd már nem felel meg a mai követelményeknek. A belterületi vágóhíd a vágások évről évre nagyobbbodó számához képest már igen szűk, célszerűtlen beosztású és felszerelésű, személyzete elégtelen, a fütő berendezés kicsi, meg nem felelő Már több Ízben tettem a városi tanácshoz je­lentést a vágóhidak újjá építése iránt, de ez ideig érdemleges intézkedés nem történt. Állatvásártér : Ez sem felel meg a követelményeknek, első sorban az elhelyezése nem megfelelő, amennyiben két országút, két vasút és egy szűk hid közé van szorítva. Gyepmesteri telep: Az épülőfélben levő hullafeldolgozó telep felállí­tására az eddigi mizériákon segítve lesz. Helyhatósági állatorvosi szolgálat ellátása. Itt szükséges a városi tanácsnál levő, a második helyhatósági állás szervezésére vonatkozó szabály­rendelettervezet sürgős életbeléptetése, mert a foly­ton szaporodó helyi állategészségügyi teendők pontos elvégzésére a jelenlegi egy helyhatósági állatorvos képtelen. A vágóhídi szolgálat egy embert teljesen lefoglal. Hivatalból jelentett betegségek : Lépfene, veszettség, ragadós száj és körömfájás, ivarszervi hólyagos kiütés, rühkór és sertésvész álla­píttatott meg. Tűzoltói gyakorlat. Nem a ruha, hanem a tűzoltói ismereteknek folytonos tanítás és gyakorlás által való elsajátítása teszi az embert tűzoltóvá. Nincs az a tüzeset, mely újabb és újabb feladatokat ne róna ránk, úgy, hogy még a szakértő tűzoltóra is rá fór ismereteinek bőví­tése, annál inkább ráfér arra az újonc tűzoltóra, ki­nek összes szakismerete abból áll, hogy a tűzre vi­zet kell adui.

Next

/
Thumbnails
Contents