Rendőri Lapok, 1911 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1911-02-01 / 2. szám
RENDŐRI LAPOK 3-ik oldal. 2-ik szám. A tűzoltói ismeretek alapján a tűzoltó szerek szerkezetének és kezelésének ismerete kell, hogy képezze, s azért a kiképzést ezen kell kezdenünk. — Elsősorban a legfontosabb szerünket, a fecskendőt, kell bemutatnunk, még pedig lehetőleg úgy, hogy annak fontosabb részeit a maguk valóságában láthassa az újonc. Eközben megmagyarázzuk az egyes alkatrészek rendeltetését, a fecskendő működését, azután a hozzá tartozó felszerelési tárgyakat s végül bemutatjuk azt, miként kell a fecskendőt szerelni. Ezután a katonai rendgyakorlatok következnek. Ezek fejlesztik a katonai magatartást, a fegyelmet. A sorrend itt az egyenként, a sorban, majd a szakaszban való gyakorlás. A században való g3 akor- lásra az időt nem kell pazarolni. A rendgyakorlatokkal párhuzamosan lehet a szívó és nyomó tömlők kifektetését és visszaszerelését, a vízvezeték szerelését s a fecskendő szerelés egyes fogásait tanítani, majd ha ezzel tisztában vannak, rá lehet térni a fecskendő iskolaszerelésére, a tömlő hosszabbítására, az osztóvilla alkalmazására, a sugárcsők a magasba felhúzására, a tömlőnek kerítéseken, házak körül vezetésére stb. A fecskendő kezelésére nemcsak a szivattyúsok, hanem a műszók és rendfentartók is egyaránt kitanitandók. A mászókat előbb a közönséges támasztólétra, majd a dugólétrák kezelésére oktatjuk, azután a létrára mászással hozzá szoktatva őket a magassághoz, meíitö&btül tík ügjUUU UWITOJUIWműd'l'éidW»:? 1RS* pezzük ki őket. Ha a legénység a szerek kezelésében már jártasságra tett szert, úgy a kellő felügyelet mellett a vezénylést tiszteknek és altiszteknek felváltva kell átadni, hogy a vezénylésben is gyakorolhassák magukat, hogy a szükséges önállóságra tehessenek szert, Kellő gyakorlottság mellett rátérhetünk az egyes szerek gyors szerelésére s legutoljára a támadási gyakorlatokra. Utóbbiaknál az egyes szakaszba tartozó mászók, szivattyúsok és rendfentartók már egybe vo- nandók. A támadásokat kisebb feladatokkal kezdjük, a feladatokat a tényleges viszonyokhoz kell lehetőleg alkalmazni, mert igy a megoldás sokkal köny- nyebbé válik. Célszerű ezért a gyakorlatokat a község különböző pontjain tartani, a mi kivált akkor fontos, amidőn az egyes szakaszok teendőikre már külön kiképeztetvén, az egész csapatnak együtt működésére akarunk nagyobb feladatokkal alkalmat adni. A feladatok kiosztásánál a körülményeket kü- lömböző szinü zászlócskákkal jelezhetjük, igy a tüzet vörössel, a kutat világoskékkel, a mocsarat, tavat sötétkékkel, a folyót, patakot fehéren csikóit ’ \ kékkel, a vízvezetéket fehérrel, az akadályt zölddel, az óletveszedelmet feketével, a parancsnok helyét nemzeti színűvel. A szél irányát a tűz határára állított sárga zászlóknak a szól irányába való ferdébb fektetésével jelezhetjük. Minden támadási gyakorlatnál a fővezénylő mellett az egyes szakaszok élére szakaszparancsnokok, esetleg altisztek állitandók, ezek hivatása lóvén az egy es szakaszok beosztását eszközölni s azok működését a fővezénylő utasításai értelmében irányítani. A gyakorlatokat kezdetben okvetlenül zárt helyen kell tartani, nehogy a kiváncsiak rosszakaratú megjegyzései azokra zavarólag hassanak s a tűzoltókat elkedvetlenítsék. A közönség által hozzáférhető helyen gyakorlatot csak akkor tartsunk, a midőn a csapat részletteendőiben már kellőképen ki van képezve. A gyakorlatokhoz elhasznált nyomótömlőket használjunk rendszerint; tartózkodjunk a szerek fölösleges rongálásától s a testi épség érdekében minden veszélyes produkciótól. Követeljük meg a legteljesebb fegyelmet és rendet s ne engedjük meg, hogy bárki is utasítás és a kellő felügyelet nélkül külön gyakorlatokat végezzen. A gyakorlatokat oly időben végezzük, a midőn a testület tagjai legkevésbé vannak polgári foglalkozásukban akadályozva, vagyis vasárnapon kora s igen fontos, hogy a kitűzőitlaoüeOrmegisKer' dessók, nehogy a pontosan megérkezők hiába töltsék idejüket. A pontosságban a tisztikarnak kell jó példával elől járni, mert csak a tisztikar pontossága teremtheti meg a legénységben is a pontosságot. Ügyelni kell arra, hogy a gyakorlat 2 óránál tovább semmi esetre se tartson, mert különhen fárasztóvá lesz, de másrészt arra is súlyt fektetni, hogy annak menetében egy kis változatosságot teremtsünk s oda hassunk, hogy a legénység minden egyes tagja lehetőleg foglalkoztatva legyen. A megjelentekről a gyakorlat végeztével a szolgálatvezető névsort vesz föl, minek megtörténtével a parancsnok utasítást ad a szerek hazaszállítására nézve, annak utána pedig a csapatot lelópteti. A gyakorlótérről, de általában mindennemű szolgálatból a vezénylőtől nyert engedély nélkül eltávozni senkinek sem szabad. A későn jövőket a parancsnok kötelességeikre figyelmeztetni tartozik, mig a gyakorlatról igazolatlanul elmaradók ellen a szolgálatvezető jelentése alapján a parancsnokság indítja meg a fegyelmi eljárást. Gyakorlásra nem alkalmas téli időben előadások tartandók.
