Rendőri Lapok, 1910 (7. évfolyam, 2-9. szám)
1910-09-01 / 9. szám
4-ik oldal. RENDŐRI LÁPOK 9-ik szám. Mi az orvos megérkeztéig ellenméregképen szeszeket, meleg vörös bort, erős theát, fekete kávét adhatunk. Részegség. A részegség nem egyéb, mint mérgezés alkohollal, szesz-méreggel. A lcrészegedett ember lehel lete tzesz-szagu: arca piros, szívverése gyors, járása tántorgó. Súlyos esetekben őrjöngő izgatottság, máskor érzéketlenség és öntudatvesztés lép fel s a test hője is alásülyeat, sőt a lélekzés is felületes' lehet, a szemek homályosodók és érintésre érzéktelenek. Ilyenkor melegítéseket s ha a beteg nem lélekzenók, az összes ólesztési kísérleteken felül a mesterséges lélekzést kell alkalmaznunk, néha huzamosabb ideig. Enyhébb esetekben a hánytatás és hidegvizes leöntések jó hatással vannak. Görcsök. (Nyavalyatörés; epilepszia.*) A nyavalyatörés beteg, ha rohamát megkapja, elesik, eszméletét veszti, derekát megfeszíti, azután ismét meggörnyed a teste; izomzatú rángatódzik, karjait, lábait majd összehúzza, majd gyorsan kinyújtja, szóval görcsökben szenved. Néha véres nyál folyik ki a száján. Ez az állapot gyakran pillanatokig, máskor hosszabb ideig is tarthat, a szerint, amilyen erős a roham, amelyet megszüntetni csak az orvos tud. Azonban helytelenül tenné az, ki ölbe tett kézzel várná a baj megszüntet, mialatt a beteg rángatózásai közben testét össze-vissza sebezheti. Vigyáznunk kelt tehát, hogy ez meg ne történjék, óvatosan meg kell fognunk a beteg kezét, lábát, hogy azt meg ne üsse, ezt azonban erőszakosan nein szabad tennünk, mert az bizonyos, hogyha a beteggel birkózunk, őt fekvőhelyére leszorítjuk, rohama sokkal hosszabb ideig tart. Ezért nem szabad (amint azt helytelenül tenni szokták) az összeszoritott hüvelykujjat vagy behaj- litott kart erővel kifesziteni akarni. A beteg feje alá puha tárgyat tegyünk, pl. párnát, vagy összehajtogatott ruhát, homlokára és szive tájára pedig hidegvizes borításokat. A szoros ruhákat meg kell oldanunk, hogy nyugodtabban vegyen lélekzetet a beteg, aki a roham megszűnte után rendesen üdítő álomba merül. A nyavalyatöréshez hasonló görcsök még ideges, u. n. hisztériás nőknél (fráz, Freisen), továbbá, mint említettük, egyes mérgezéseknél is előfordulhatnak.- * * * Az agyvelőrázkódás — amidőn t. i. valaki magasról leesett, vagy fejét erősen megütötte, — ha súlyos, szintén járhat ilyenféle görcsökkel. Kevésbé * Helytelenül „Szívbajának is hívják. súlyos esetekben a beteg csak álmos; kábultságá- ból, valamint a hányásból következtetünk az agyvelő rázkódtatására. Gutaütés. (Szélütés, agyszólhüdés, hüdés.) A gutaütött ember arca piros halántékerei lüktetnek, beszéde hebegő, érthetetlen; ha kezét, lábát felemeljük s eleresztjük, az, mint a hulla teste, leesik, ha pedig megcsípjük vagy szúrjuk valamely tagját, azt nem huzza vissza a beteg, mert velők nem érez: mert keze, lába hüdve van, béna, s ő ezeket mozgatni nem tudja. Rendszerint a test fól- oldalát szokta a guta megütni, azaz a jobb kart és a jobb lábat, vagy a balkart és a bal lábat. Mit tegyünk ilyenkor? A beteget, mert arca piros, vértelt, nem vízszintesen, hanem félig ülő helyzetben ^fektetjük le, hogy a vér a fejéből lefolyhasson. A ruhákat, főleg a nyakon, megoldjuk, a fejre hideg borítást teszünk.s az orvosért sietünk, aki, ha erre szükség van, eret is vág. Hőkor, vagy napszurás. Igen hasonlít a gutaütéshez, csakhogy a beteg érez és tagjait mozgatni is tudja, teste, mint a lázas betegé, forró. E betegséget azok kapják, kik erős munkaközben (pl. hosszas gyaloglás vagy kazánfűtés) sokáig vannak nagy melegségnek kitéve és izzadás által testükből sok vizet vesztének. Az ilyen beteget árnyékos, hűvös helyre visz- szük, fejére borítást teszünk, bőven itatunk vele üdítő ital okát, hogy a szervezet a vesztett nedveket pótolhassa. Megfagyás. Nem egyéb, mint a test hőfokának nagy hidegben való lehűtése. A megfagyott ember eszméletlen, teste megmerevedett. Ha a mezőn, pusztán vagy bárhol megfagyott embert találunk, vigyük őt mérsékelten fűtött helyiségbe. Azután végezzünk rajta ólesztési kisórleteket, gyengéden bánva vele s vigyázva, mert durva bánásmóddal hidegtől dermedt -tagjait még el is törhetjük Ha teste fölmelegedett és a beteg magához tér: borral, theával s egyéb ilyen izgató italokkal itatjuk. A hidegtől hólyagossá vált vagy lefagyott testrészeket sebészeti kötéssel"látjuk el. Villámütés. Menyköcsapás. Villamos áram okozta balesetek. A kibe a villám ütött vagy a kit nagyon erős villamos szikra vagy áram ért, az eszméletét elveszti ; azért föl kell őt élesztenünk, nem pedig a földbe ásni, mint azt régente tettékHa a villamos szikra a testet megégette az álltai, hogy a testet fedő öltözéket vagy fémtárgyakat
