Rendőri Lapok, 1910 (7. évfolyam, 2-9. szám)
1910-09-01 / 9. szám
. 9-ik szám. RENDŐRI LAPOK 5-ik oldal. meggyujtotta, megtüzesitette, akkor az égetett sebeket kell a rendes módon kezelésbe vennünk. Megtörténhetik, hogy erős villamos árammal dolgozó nagyobb üzemek (vasutak, gyárak, gépek, világító rendszeiek stb.) villamos vezetékei leszakadnak. E vezetékek érintése villámszerűén hat az emberi testre, sőt az ilyen áram hatása halált is okozhat. Azért meg kell tanulnunk, hogy a vezetékekhez csupasz, izzadt kézzel vagy különösen fémtárgyakkal, pl. vasfogóval, stb. nyúlni nagyon veszedelmes. Ha mégis meg kell valamely okból érinteni a vezető huzalt, ahhoz csak száraz ruhába göngyölt kézzel, vagy kautschuk keztyüben nyúljunk ! 1 Betegsxállitús. Ha a beteget célszerűségi szempontból egyik helyről a másikra visszük, betegszállitást végzünk. Betegszállításkor akár kézen, akár eszközön, például hordágyon történik az, a beteget gyengéden meg kell fogni, felemelni s apró, egyenletes lépésben tovább vinni és ismét egyszerre, mintegy vezényszóra, lassan letenni. Vivós közben, kivált ha távolabbra viszszük a beteget, őt lepedőre, deszkára, létrára, vagy ha van, hordágyra helyezzük, de mindig úgy, hogy lehetőleg jól feküdjék s fájó testrészére rá ne nehezedjék. Kézen-vivés közben a beteg fejét, vállát, medencéjét és lábait támaszszuk jól alá. A beteget három ember vigye és pedig, vagy a beteg egyik oldalára állva, vagy úgy, hogy az egyik lemével össze nem egyeztethetitek tartjuk; hogy mégis foglalkozunk a kérdéses hírlapi közleményekkel, ennek magyarázata egyrészt azok tartalmának, másrészt a rendőrfőkapitányi hivatalnál elfekvő ügyiratoknak amaz összevetésében rejlik, a melyből rá akarunk mutatni laptársunk jól- értesültsógére. Úgy áll ugyanis a dolog, hogy mielőtt a szóbanforgó közlemények megjelentek volna, jóval előbb Beer Miklós és 20 társa aláírásával ellátott kérvény érkezett a városi tanácshoz, hogy a mocsárdűlői vizállásos hely betömessék. A kérvény a vizsgálat megejtése és véleményes jelentéstétel végett a rendőrfőkapitányi hivatalhoz adatott le, s innen Dr. Vallon Gyula kerületi tiszti orvos véleménye alapján azzal terjesztetett vissza, hogy a Mocsárdűlőben elterülő városi téglaszin vizállásos helyén állandóan csapadék viz van, azonban a csapadék viz alacsony fekvésénél fogva le nem vezethető, az csak feltöltés által volna megszüntethető, de ez gazdasági szempontból felette költséges lenne. Közegészségügyi szempontból a vizállásos hely nem veszélyes, mert az ott elterülő viz házi szennyvízzel fertőzve nincs, felülete nagy és növényzettel van benőve. A környéken lakók levegőjét ezen vizállásos hely ártalmasán nem befolyásolja, mert a különben is ez idő szerint gyér számú lakóknak a tágas mező bő és egészséges levegőt szolgáltat, miért is az előterjesztett kérelem teljesítése képez annyival is inkább, mert a Ezekben közöltük mindazt, amit az első segítség helyes nyújtásáról tudnunk kell. Jegyezzük meg azt, hogy csakis olyat tegyünk, ami használ a betegnek s tartsuk szem előtt, hogy ha esetleg nem segíthetünk is, legalább ne ártsunk! ! Siessünk minden esetben az orvosért, mert embertársunk életéért csak ő vállalhatja el a felelősséget! ! (Vége.) | A Rózsa-utca és környéke. Ezzel a címmel a helyi sajtó egyik orgánumában egy pár közlemény látott napvilágot azzal a senkitől kétségbe nem vont tendentiával, hogy az illetékes közegészségügyi hatóság figyelme a Teleky-utca végén, a mocsárdűlőben elterülő vizállásos helyre tereltessék. Hivatalos lap lóvén, nem akarunk polémiába bocsátkozni, mert ezt egyrészt odiosusnak, másrészt egy hivatalos lap szelpanaszolí afíápörfbví így állván a dolog, teljesen érthetetlen előttünk laptársunknak a közleménye, mert nem tételezzük fel, hogy egy illetékes fórum által lelki- ismeretes vizsgálat alá vett ügy mikénti elintézé- zésére akar befolyást gyakorolni, ellenben valószínűnek látszik, hogy a cikkíró nem vett annyi fáradságot, hogy informáltássa magát akár a rendőrkapitányi hivatal, akár a névtelen levélírók által, holott ha ezt tette volna, alighanem — s ezt jól sejtjük, — nem küldetett volna be a névtelen levél! A magyar királyi államvasutak téli menetrendje 1910—1911. évre. A magyar királyi államvasutak vonalain és az általuk kezelt magánvasutakon f. évi október hó 1-től a téli menetrend lép életbe, mely a jelenleg érvényben levő nyári menetrenddel szemben a következő lényegesebb változásokat tartalmazza: V
