Rendőri Lapok, 1909 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1909-03-01 / 3. szám
3 ik szám. RENDŐRI LAPOK 3-ik oldal. szór megtörténik, hogy mig az egész színházban senki- sem tapsol, sőt sokan csendesítőleg piszszegnek, a földszinti állóhely diáksága (?) Szerbit t megszégyenitő módon tüntet és lármázik s csak azért is vas tapsot csinál. Nohát ehhez van egy pár szavunk. A színház nem arra való, hogy ottan hecceket rendezzünk; mert ez az egész taps-lárma csak műlelkesedés. De tegyük fel, hogy nem az, akkor is mi jogon követeli a színházi közönség egy kis és épen fiatalságánál fogva az elismerés pálmájának nyújtására Legkevésbbé hivatott része, hogy csakis az ö kedvéért sőt épen a nagyközönség ellenére valaki a lámpák elé szóllittassék. Különben is a lámpák elé lépni csak a vasfüggöny leeresztéséig lehet, tehát az u. n. „vastaps“. többszörösen szabályellenes kívánság, amelyre talán még az egész nagyközönségnek sem, nemhogy a diákhelynek lehetne igénye. Ilyesminek csak illustris művészekkel szemben, az ál talánosan megnyilvánuló és szűnni nem akaró ünneplés esetében volna legfeljebb helye, akkor is az inspektiós rendprtisztviselő és tűzoltó tiszt közbenjöttével. Vagyis diákuraim és áliitólagos diákok (mert tudomásunk szerint nagyon sok nem odavaló elem is betolakodik diákság ürügye alatt a földszinti álló helyre) ne osztogassuk a pálmát. Bízzuk ezt a nagyközönségre, annak kiforrott ízlésére. Ha aztán azzal együtt adnak kifejezést elismerésüknek, tetszésüknek, ám tegyék. Mert a nagyközönség (s abban önök is) az souverain, de külön-külön annak egyes tagjai és csoportjai saját külön tetszés nyilvánításukkal már „rendzavarók“ és a szerint való elbánásban kell hogy részesüljenek. Szükségesnek tartottuk ezt épen itt a rendőri lap hasábjain azért is tárgyalni, hogy a nagyközönségnek megvilágositsuk és érthetővé tegyük a rendőrség beavatkozásának okát, melyet különben ugylátszik mindenki megért, csak azok nem, akiket illet. Az uj bortörvény ismertetése. A nagyközönség meglehetős idegenkedéssel fogad minden uj rendeletét vagy törvényt. Nem hogy sietne azzal megismerkedni és aszerint eljárni, hanem épen ellenkezőleg még ha módjában van akkor sem szerez arról tudomást. Azért van aztán, hogy a kihágási eljárások valóságos özöne követ minden uj rendelkezést. Ennek elejét veendő az 1908. évi XLVII. t.-cz. 13. §. értelmében a főkapitány tudatja hirdetmény utján az összes bortulajdonosokkal, hogy a borhamisításnak és hamisított bor forgalomba hozatalának tilalmazását s általában az uj bortörvény fontosabb rendelkezéseit tartalmazó nyomtatványok, mindazon pinezékben, présházakban, erjesztő vagy más helyiségekben, melyek eladásra szánt must, bor, 'yümölcsbor, pezsgő, vagy habzóbor kezelésére, raktározására, vagy forgalomba hozatalára szolgálnak, 1909. évi március hó 1-től kezdve szembeötlő helyen kifüggesztessenek. Az e célra szolgáló nyomtatvány a főkapilányi hivatalban nyerhető. Ebzárlat 1909. évi február hó 2‘2-ik naptól 1909. évi április hó 5-llc napjáig rendeltetett el. Kutyák szájkosárral látandók el és pórázon vezetendők, szájkosár nélkül az utcán szabadon talált ebek kiirtatnak. Tanulságok a plébánia betörés alkalmából. Az a nagy vakmerőséggel elkövetett be törés, melyet f. hó 17 én városunkban végrehajtottak, igen értékes tanulságot szolgáltat úgy a közbiztonsági közegeknek, mint a város közönségének; A csendőri . szolgálatnak egyik jelentékenyebb hatása abban nyilvánult, hogy az a tudat, mely szerint városunkban a közbiztonsági szolgálatot a csendőrség látja el — ugv látszik, —; legalább a vakmerőbb betörőket hosszú időn keresztül visszatartotta, azonban idők múltával, főkép azon általános tapasztalatból kiindulva, hogy a csekély létszámú csendőrörszemböl nagyon ritkán lehel por- tyázó őrszemeket találni, rávettette városunkra is a csirkefogók tekintetét, ügy látszik, hogy jövőre tehát nem lesz elég a csendőri nimbus, hanem ha kevés létszámmal is, de fokozott erővel, éber s lelkiismeretes munkát kell teljesíteni s ebben kiváló részt kell venni a csendőr ellenőrző közegeknek, de az ellenőrzés tekintetében, ki fogja venni részét a főkapitányi hivatal is, annyival is inkább, hogy rámutathasson egyrészt a létszám csekélységére de másrészt a csendőri szolgálat fogyatékosságára is. De tanulságos azon köz biztonsági közegekre, akik a nyomozásban nem vettek részt — azon körülmény is, — hogy a ,,periculum in mora“ elve jelen esetben nagyon megvalósult, mert ha a nyomozás folytonosságában megszakítás netn áll be, a nyomozás éppen a veszélyes pillanatban, kellő erély- lyel, körülekintéssel és kitartásai folyik, nem következett vohia be ép a legfőbb cinkosnak megszökése, aki magával vitte a lopott pénzt s akinek kézrekeritése fárasztó munkát fog adni az egész ország rendőrségének. A legnagyobb tanúság a fennforgó esetből kifolyólag a közbiztonsági közegeknek, hogy a betöréseket éppen a preventív óvintézkedésekkel kell megakadályozni. Már akkor, mikor a négy zsebvágó megérkezett a városba, a vasúti kirendeltségnek figyelmét már fel kellett volna költeni a négy alaknak sajátos, intelligensebb kiállítású, de azért mégis felismerhető, zálogházból, ócska árustól kikerült vasalt, de uraságoktól levetett ruházatnak külsősége. De ha már itt a figyelem elkerülte őket, éjjeli tivornyázásuk, egész szerdai napon a piac on való jár- kálásuk feltűnést kellett volna kelleni azok szemében, akik főképen a kétes existentiák megfigyelésére hivat - vák. Nem azok a napszámosok a veszélyes alakok, kiknek az a legfőbb bűnök, hogy fárasztó munka után megfeledkezve magukról elhullanak az ut szélén s állandóan előállításban részesülnek, hanem azok, akik jobb ruhát viselnek, de idegen arcuknál s általában külső megjelenésüknél fogva, önkéntelenül fölhívják a közbiztonsági közegek figyelmét egyeseknek itt tartóz