Rendőri Lapok, 1909 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1909-03-01 / 3. szám

é-ik oldal

3-ik szám

RENDŐRI LAPOK

kodására, viselkedésére, szükségeseién a személyazonosság, vagy a megbízhatóság megállapítására. A vak merő betörés intő például szolgál a nagyközönségnek is, mert az a kiderített körülmény, hogy a betörést végrehajtó munkálatát egy-egy helyen 5 —10 perc alatt elvégezte, csak azt bizonyítja, hogy a betörő álkulcsai mellett nincsenek olyan zárak legalább is a szobák ajtajain, utcai kapukon, amelyeket az e téren jártassággal bíró gonosztevő egy pillanat alatt fel ne nyitna. Éppen azért, különösen értékek, ingó vagyonok, pénzek elhelyezésénél oly szekrényeket és zárakat kell alkalmazni, melyek könnyen hozzá nem férhetök, de másrészről az ily helyiségeket felügyelet nélkül nem szabad hagyni, mert akármilyen éber, s akármilyen létszáma legyen is a közbiztonság megvédésére hivatottak seregének, még mindig nem elégséges arra, hogy megvédelmezze a városnak minden udvarát, épületét, az épületek minden fülkéjét.

Érintkezés a esendőrséggel A főkapitány az ügymenet, illetve a nyomozások gyors lebonyolítása érdekében az alanti átiratot intézte a csendőrparancsnoksághoz : „Minthogy a különleges határoz- ványok 4. §. elrendeli, hogy az örparancsnok minden adandó alkalommal a rendőrfőkapitánytól vett szóbeli felhívás utján intézkedjék s e célból eddig az örparancsnok hetenkint hivatalomnál kétszer jelent meg ; minthogy oz idöszerint az összes közbiztonsági szolgálatot a csendörörs látja el s szóbelileg nálam emelendő panaszokról minden egyes esetetekről feljegyzéseket alig gyüjthetek, hogy azt az őrparancsnoksággal közölhessem s ha feljegyzésem nincs, annyi idő alatt feledésbe megy, így alig vehet az őrparancsnokság minden egyes nyomozó cselekményt tudomásul, ennélfogva felhívom az örparancsnokságot olyan intézkedésre, hogy az őrparancsnok, vagy helyettese minden nap d. e. 9—12 óráig e részére kijelölt hivatalos helyiségben tartózkodjék, hol a lett felhívások végrehajtása iránt teendő intézkedései mellett egyéb hivatalos irodai ügyeket is végezhet.

Bornyilvántartás. A földmivelésügyi miniszter Vili. 21909. sz. rendelete értelmében ezennel közhírré téteiik, hogy a borhamisításnak és a hamisított bor forgalomba hozatalának tilalnrazásáról szóló 1908. XLVII. t.-cz. 14. §-a szerint az a bortermelő, aki évi termésének saját házi szükséglelét meghaladó részét értékesíti, úgyszintén az is, aki bornak, mustnak, szőllőczefrének borkészítésre szánt szőilőnek vagy bor- seprőnek adás vételével vagy borméréssel, illetve kismértékben való elárusitással foglalkozik, a pincéjében vagy más helyiségben raktározott bortermését, illetőleg a beszerzett bor- vagy mustmennyiséget, úgyszintén a forgalomba hozott bor- vagy mustmennyiséget, az illető bor- vagy must színének, továbbá a minőség közelebbi megjelölésének a beszerzés illetve elszállítás helyének

és idejének és nagyban azaz legalább 50 liter mennyiségben való eladás esetén az eladó, illetve a vevő nevének és lakhelyének tételenkint való feltüntetése mellett — nyilvántartani köteles. Ugyanezen törvényszakasz utolsó bekezdése szerint azonban az idézett rendelkezés alól a törvényhatósági bizottság előterjesztésére a földmivelésügyi miniszter indokolt esetekben fel- j mentést adhat. Az idézett törvény végrehajtása tárgyában 1908. évi december hó 30-án 12000. szám alatt [ kiadóit rendeletem hatodik bekezdése szerint ezen bornyilvánitás vezetése folyó évi március hó 1-től kezdve kötelező Erre a törvényhatóság figyelmét a végből hivom fel, hogy a nyilvántartás vozetósére vonatkozó kötelezettség alól való felmentésre nézve a törvényhatósági bizottság előterjesztést óhajt tenni, ezt,

| amennyiben még nem tette volna meg, idejekorán megtehesse. Ha a törvényhatóság e kérdésben az illetékes kerületi szőlészeti és borászati felügyelőségek szakvéleményét igénybe kívánja venni, ez iránt közvet- enül forduljanak azokhoz.

Utasítás herélőknek.

85451/111.—1. sz. Utasítás a herélők és miskáro- lók részére. 1. A herélést, vagy miskárolást tiszta szalmán, vagy ponyván keli végezni s a herélés vagy miskárolás helyét a műtét befejezte után meg kell tisztítani. A herélést vagy miskárolást vásártéren, vagy utcán végezni tilos. 2. A herélés, illetve miskárolás megkezdése előtt köteles a herólő, illetve miskaroló műszerét a varráshoz, vagy lekötéshez használatos fonalakat és a csiptetőket 8—10 percig vizben kifőzni és az állat előkészítése után kezeit meleg vizzel, szappannal és kefével alaposan tisztára mosni. Műtét közben az előzetesen kifőzött műszerekhez, fonalakhoz és csip- tetőkhöz csak megmosott kézzel szabad nyúlnia s az eszközöket használat közben olyan vizben kell tartatni és onnan használatba venni, melyhez a magával hordott fertőtlenítő szerből (Lysol, lysoform, kreolin) literenként 30 grammot (mintegy két evőkanálnyit) öntött. Herélés következtében megbetegedett, vagy elhullott állátról eltávolítóit csiptetőket újból használni nem szabad. Egy község több udvarában folytatólag végzett herélés, illetve miskárolás esetén azonban folyton fertőtlenítő folyadékban tartott műszerek egyik ud árból a másikba átvihetők és újabb kifőzés nélkül is használhatók. 3. A munka bevégzése után a herélő, vagy miskároló más udvarba (tanya, major, puszta, szállás stb.) addig nem mehet, mig lábbelijét és a fent jelölt módon kezeit és eszközeit meg nem tisztította, illetőleg fertőtlenítette.

Kiadta Szatmáron, 1909. márczius 1 én A Rendőrjökapitányi hivatal.

Nyomatott a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. 1909.