Rendőri Lapok, 1909 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1909-05-01 / 5. szám
2-ik oldal RENDŐRI LAPOK 5-ik szám. szólyezteti, vagy a gyermek egyébként züllésnek indult, továbbá ha azt tapasztalja, hogy a gyermek hozzátartozói környezetében egy pillanatra sem maradhat meg, mi sem állja útját, hogy a gyermeket a hatóság elé ne kisérje, mikor is jelentése alapján szükség óimén a közvetlen beszállítás fog eszközöltetni az állami menhelybe. A 12 éven alóli gyermek is sokszor tulele- . venségből, pajkosságból, meggondolatlanságból is elkövethet kihágást, dacára annak, hogy otthon nemcsak kellő felügyelet, hanem igenis erkök nevelésben részesül. Ha az ily kihágás csekélyebb természetű s még sem köz-, sem magánvagyont nem sértett, joga van a közegnek a megszólitás és figyelmeztetés jogával élni. Figyelemmel kell lenni a kihágási büntetőtörvénykönyv 27. §-ára, mely szerint vannak kihágási esetek, melyek miatt nem a családtagok, gyámoltak, gondnokoltak, lakók, segédek, tanon- cok, cselédek, vagy munkások, hanem a családfők, gyámok, gondnokok, háztulajdonosok, iparosok, gazdák, munkaadók bűntetteinek meg. Ily esetben is büntethető lesz nemcsak a felelős személy, hanem a kihágást elkövető egyén is, ha a kihágást figyelmeztetés dacára folytatja. Például: 1. A hentesinas a gyalogjárdára akarja önteni a vizet, a közeg észreveszi, figyelmezteti. Sem a hentes, sem az inas nem büntethető, mert a kihágás kisórlete egyáltalán nem büntethető. Hisz a közeg ép azért figyelmeztette eleve, hogy a kihágást el ne kövesse. 2. Hentesinas egyedül van a boltban. A közeg látja, hogy a véres szennyvizet ki akarja önteni az utcára. A közeg eleve figyelmezteti. Az inas mégis kiönti a vizet. Ez esetben az inas jelentendő fel s nem a hentes. Mindazon esetekben, midőn gyermek, vagy 15-ik életévet be nem töltött fiatalkorú bűntettet, vétséget, kihágást követ el, a miniszteri rendelet értelmében a közigazgatási hatóságok első kötelessége az lesz, hogy megvizsgálják, miszerint nem-e forog fent az elhagyatottság esete. Ha a gyermek büntetendő cselekméuyt még nem követett el, de már züllésnek indult, vagy ha bűncselekményt követett el és züllésnek indult, a legközelebbi gyermekmenhelyben kell elhelyezni. A III. csoportba tartoznak azok a 12—15 éves gyermekek, akik ellen közigazgatási hatóság előtt kihágás miatt indul meg az eljárás. A hatóságnak itt is különbséget kell tenni, még pedig: a) Azok közt az életkornak 12-ik évét már túlhaladott, de a 15-ik évet még be nem töltött gyermekek közt, akik a kihágás elkövetésekor a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges belátással nem bírtak. Eszerint, ha a gyermek elhagyatott, állami menhelybe helyeztetik el, vagy szintén akkor, ha nem elhagyott, hanem' eddigi környezetében erkölcsi züllésnek van kitéve. b) Azok közt az életkornak 12. évét már túlhaladott, de 15. évét még be nem töltött gyermekek közt, akik a cselekmény elkövetésének idején képesek voltak annak bűnösségét felismerni. Ez esetben büntetésök kitöltése után, ha elhagyattak, vagy ha eddigi környezetükben erkölcsi züllésnek vannak kitéve, szintén állami gyermekmen- lielybe helyeztetnek el. Szükségesnek tartottuk egy kissé nagyobb részletességgel foglalkozni e kiváló sociális fontossággal biró miniszteri rendelettel s példákkal illusztrálva teljes megvilágításba helyezni a fontos kérdést, csak aztán volna meg a kellő eredménye; amely azonban csak akkor várható, ha csendőrségünk és rendőrségünk nem csak a szorosan vett betüszerinti értelemben, hanem megértve a rendelet sociális és messze kiható közrendészeti célzatát, körültekintőleg s az ügy iránt való lelke- j sedéssel teljesiti nehéz, de szép feladatát. A köztisztasági vállalattól. Az általánosan hangzó panaszok mindinkább szükségesebbé teszik a helybeli köztisztasági vállalat működésének hatályos ellenőrzését. Ezt a célt véljük szolgálni akkor, midőn a vállalattal kötött szerződés ama pontjait ismertetjük, amelylyel a rendőrség részéről feladatának tökéletes végzésére rászorítható, ügy a rendőrség mint csendőrség kisérje tehát éber figyelem - mel e vállalat működését s hasson oda, hogy a köz- tisztasági követelményeknek mindenben megfeleljen. A szerződés idevonatkozó pontjai a következők: Szatmár-Németi szab. kir. város vállalatba adja, Sóváradi Biró Géza felvállalja Szatmár-Németi szab. kir város területére az árnyékszékürülékek kiemelésének és kihordásának a pöce- és emésztőgödrök kiürítésének, az ürülékek kihordásának a lég- és tüzmente- sen működő szivattyugéppel és légmentesen záródó hitelesített, vaslemezből készült hordókkal való eszközlését 1908. évi január hó 1-től 1913. évi december 31. napjáig terjedő hat évre oly formán, hogy úgy a város belterületén, mint a Szatmárhegyen már meglevő összes vagy jövőben építendő épületeknél, ezen idő alatt folytonosan és teljesen díjtalanul tartozik vállalkozó tisztittatni és kihordatni, a magánosoktól pedig a tisztítás és kihordási munkálatot hektoliterenkint 34 azaz harmincnégy fillér dijórt tartozik teljesíteni.
