Rendőri Lapok, 1909 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1909-05-01 / 5. szám

5-ik szám. RENDŐRI LAPOK 3 ik oldal. Egyeseit és a vállalkozó között felmerült kérdések meg­vizsgálására a városi tanács, illetve a főkapitányi hiva­tal jogát képezi s amennyiben az tapasztaltatnék, hogy vállalkozó a jelen szerz désben foglalt kikötések vagy kötelezettségeket megszegte, esetröl-esetre 50 korona kötbért tartozik fizetni. Vállalkozó tartozik az egyesek­nél a tisztítási munkálatot a bejelentés sorrendjében teljesíteni, mivógből a jelentkezőkről a városban tar­tandó irodájában naplót tartozik vezetni s a jelentke­zésről a félnek elismervényt adni s normális viszonyok között a jelentkezéstől számítandó legfeljebbb 8 nap alatt a tisztítást megkezdeni s egyfolytában teljesíteni. E napló megléte a kapitányi hivatalnál igazolandó. Ha megülepedett s megkeményedett ürülék felhígítására viz használtaik, az ekként használt vízmennyiség le­vonandó s érette díj felszámításnak helye nincs. Vitás esetben a kihordott mennyiség a megtelt pöczegődör befogadó képessége alapján a városi mérnöki hivatal kiszámítása utján a főkapitány vagy helyettese által állapittatik meg s vállalkozó az ily módon megáilapi tott díjnál többet nem szedhet. A pőczegödrök hig ürüléke csak szivattyú használatával hordható ki. A kikötés mellőzése esetén esetenként 50 korona kötbér fizetendő. Vállalkozó tartozik 2 szivattyús gépkocsit, lég- és tüzmentes, szállításhoz készült, vaslemezből készítve, legalább 2 hordót, minden szekérhez 2 meg­felelő erős lovat, szekereket, szekerenként 2 munkást, egyszóval munkaeszközöket és munkaerőt mindig kellő számban és kifogástalan állapotban tartani. Vállalkozó felszereléseit állandóan jókarban föntartani tartozik s e tekintetben a gazdasági tanácsos felügyelete alatt áll. Vállalkozó köteles, úgy a városi épületeknél, mint az itt megállapított díjért a magánosoknál az árnyékszé- kekből, pöeetartányokból, az emésztő gödrökből nem­csak a géppel kiszivattyúzható hig tartalmat, hanem a leülepedett sürü ürüléki anyagot is kiszedetni, a a tisztításnál talált értéket vagy gyanús tárgyakat, vala­mint a netaláni hullákat a rendőrségnél azonnal beje­lenteni. A pöcegödörtisztitás az I. és Il-ik epiteai kerü­letben csak esti homály beállta után s reggel 7 óráig teljesíthető. A takarítás nappali órákban csak a többi kerületekben szivattyú használata mellett eszközölhető, miről, ha vállalkozó eltérne, esetenként 100 korona birsággal sújtható. Az ürüléket szállító szekerek s hor­dók a nappali órákban a Kossuth- Várdomb-, Eötvös-, Széchényi-, Hám János-, Kazinczi- és Rákóczi-utczá- kon, valamint a Deáktéren át esetenkint 20 korona birság terhe mellett nem közlekedhetnek. Vállalkozó a vállalati munkálatoknál a városi hatóság és rendőr­ség szabályait, intézkedéseit, utasításait feltétlenül kö­vetni tartozik, amennyiben hanyagságol tanúsítana vagy mulasztást követne el, főkapitány által fog megbirsá- goltatni, de emellett a tanács által a kikötött kötbér megfizetésére is szorítható. Felsőbb hatóságok elv jelentőségű határozatai. — A ki magát szerződésileg bizonyos ház­tartási. személyes és folytonos szolgálatnak leg­alább is, egy havi időtartamon át bérért való tel­jesítésére kötelezi: cselédnek tekintendő. Azon körülmény, hogy a cselédnek nincs cselédkönyve, vagy hogy a gazda a szolga egyént nagyobb bizalmába fogadja s arra a házvezetés teendőit is átruházza: a szolgálat jogi minősíté­sére befolyással nem lehet. Az ily ügy elbírálása nem a polgári bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, A ki hatósági szemle és mintavétel után ki mér oly bort, melyet az állandó borvizsgéló sza­kértő bizottság mesterségesnek nyilvánít, mester­séges bor forgalomba hozatala által kihágást követ el. — A hivatali titok megszegése minden kö­rülmények között fegyelmi vétség; ha azonban a titoksértés az államnak vagy magánosoknak ártal­mára lehet: akkor a btk. 479. §-ába ütköző vét­séget képez. — Kézi gyógyszertárnak birtokosaival szem­ben a gyógytár szabálytalan kezelése esetén nem rendőri büntető eljárásnak, hanem a kézi gyógy­szertár tartási jogának megvonása iránti intézke­désnek van helye. — Az állami és törvényhatósági alkalmazot­tak nyugdijviszonyosságának szabályozásáról szóló 1907. LIX. t-cz. 3. §-a nem rendeli azt, hogy az állami szolgálatból városi törvényhatóság szolgála­tába az idézett törvény életbelépése előtt átlépett és a törvényhatósági fizetés mellett állami nyug­dijat élvező tisztviselőnek állami nyugdija beszün­tetendő lenne. — Hentesnek azon cselekménye, hogy egész­ségre ártalmas húst bocsát forgalomba, nem az állategészségügyi, hanem a közegészségügyi tör­vénybe ütköző kihágást képez. — A cselédkönyv hiánya a szolgálati viszony jogi minősítésére befolyással nem lehet. Abból, hogy a gazda a szolgálatában levő egyént nagyobb bizalomba részesíti s a házvezetés teendőit is reá ruházza: a cselédszolgálat jogi

Next

/
Thumbnails
Contents