Rendőri Lapok, 1909 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1909-05-01 / 5. szám
a \g. m. MS V f VI. évfolyam. Szatmár, 1909. május hó * *,/ 5-ik szám U.. „jjj/ r Kéziratok, de csak is szakszerű czikkek a főkapitányhoz adandók be. RENDŐRI LAPOT A RENDŐRFŐKAPITÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA. Összeállítja : Tankóczi Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatal tisztikara. Megjelenik minden hónap 1-ső napján. Gyermekvédelem. A közrendészetet érintő szociális intézkedések között a legjelentősebbek azok, melyek a gyermek- védelem ügyével foglalkoznak. Ezek, bár momentán nem mutatnak eredményeket, de annál messzebb kiható következményeik, vannak. A modern közrendészeti intézkedések között ez a legideálisabb, amennyiben praeventive igyekszik megjavítani közbiztonsági viszonyainkat. Különös fontosságot tulajdonítunk tehát e kérdésnek s abból az alkalomból, hogy a 60000/907. számú büntető novella II. fejezetének életbeléptetését célzó átmeneti intézkedéseket tartalmazó •belügyminiszteri rendeletet rendőrségünk "minden tagja ismételten kezéhez kapta, itt e helyen is bővebben foglalkozunk e rendelettel, mely az erkölcsi romlásnak kitett, illetve züllésnek indult gyermekeket három főcsoportba osztja. Az I. csoportba tartoznak azok a 15 éven alóli gyermekek, akik habár bűntettet, vétséget vagy kihágást nem is követtek el, de egyébként züllésnek indultak. E csoport annyiban bir fontossággal, hogy a csavargás miatt először előállított, tehát a kiliágási büntetőtörvény 62. §-a alapján még nem büntethető gyermek, ha nem is tekinthető szorosan véve elhagyottnak, de egyébként erkölcsi romlására és züllésére valló adatok állanak rendelkezésre, a rendőri hatóság által beszállíthatok az állami men- lielybe, hogy csavargásuk ezáltal is megakadályoz- tassék. A csendőr- és rendőrőrszemélyzetnek szolgálatuk gyakorlása közben igen gyakran van alkalmuk ily züllésnek, erkölcsi romlásnak indult gyermekeket megfigyelni. Úgy a közérdek, mint a gyermek érdeke megkívánja, hogy a közeg által további eljárás céljából a hatóság elé állíttassák. (P. o. elhagyott helyen, iskolától távol bujkálva talál a közeg két gyermeket. Igazolásra szó- litás után előadják, hogy testvérek, de nem mernek hazamenni, mert apa, anya folyton részegek s őket folyton ütlegelik. A közeg a lakásra kiséri a két gyermeket s tényleg a szülőket tulittas állapotban találja ekkor is. A házban lakók és szomszédok állítása szerint a két gyermek apja s anyja folyton csavarog, koldul, ritkán dolgozik s ha van valami keresetük, azfínind páhnkáca költik s többször a gyermekeket is veressel kényszeritették koldulásra. A közeg nem hagyhatja szüleinél a nyermekeket, hanem jelentéssel, tanukra hivatkozva átadja a hatóságnak, mely ideiglenesen, inig az árvaszék, mint gyámhatóság intézkedik, beszállit- tatja az állami gyermekinenhelybe. A II. csoportba tartoznak azok a gyermekek, akik bűntettet, vétséget vagy kihágást követtek el, * de az elkövetéskor 12-ik életévöket meg nem ha- . ladták s igy bünvád alá nem vonhatók. * Ezek <t jövő gonosztevő-nemzedék bimbói, ezeket kell tehát eddigi környezetükből kiragadni s menhelybe juttatni, hogy felügyelet mellett erkölcsös nevelésben részesüljenek s a társadalom hasznos tagjává váljanak. Elsősorban a gyermekkel intézkedő közegnek azt kell szem előtt tartani, hogy az a kihágás, vétség vagy bűntett, melyet, a gyermek elkövetett, indítványra vagy hivatalból üldözendő-e ? Ha indítványra üldözendő is a cselekménye, mikor is hivatalból való eljárásnak nincs helye, a közegnek, midőn a gyermeket szüleinek vagy hozzátartozóinak átadja, következőkre kell figyelmének kiterjedni: Meg kell tudni az atya, anya kilétét, foglalkozását, nem iszákos vagy beteg-e a szülők valamelyike, milyenek az anyagi körülmények, van-e keresetük, részesül-e a gyermek otthon kellő felügyeletben, erkölcsös nevelésben, otthon van-e az anyja, vagy ha dologra jár, tartózkodik-e felügyeletre alkalmasabb, idősebb testvér vagy rokon a háznál s van-e fiatalabb apró testvér s hány ? Mind e dolgokról a közeg‘részben saját szemlélődéséből, részben a háziján lakók, szomszédok kikérdezéséből győződhetik meg. A lelkiismeretes közegnek mindezekről je- jelentést kell tenni. Ha a jelentésben foglalt adatok azt bizonyítják, hogy a gyermek erkölcsiségét környezete ve-
