Rendőri Lapok, 1908 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1908-02-01 / 2. szám
2-ik oldal. RENDŐRI LAPOK 2-ik szám. ahol a különben félelem és gáncs nélküli lovagok igen könnyen megközelithetők s megsebezhetők. S ez a nő! Bátran elénekelhetik Lehárral, hogy rájuk nézve minden: Ami az égen a földön a fő: Az csak a nő, nő nő nő nő ! amely valóban a nyakukra is nő. Az éji lovag tulajdonképen a nők áldozata s viszont. Azokért áldozza fel éjjelét és nappalát. Azokért csinál az éjjelből nappalt s více-versa. Senki sem tudja mikor alszik, valóságos physiolo- giai talány, mert sem téli sem nyári álmot nem alszik, mégis mindég fenn van s mivel az „éj lovagja“ elnevezés szépen és romantikusan hangzik s mivel a nők utáni lelkesedésbe éjt, éjre halmozva valósággal bele lovalja magát: kapta az „éj lovagja“ épiteton ornanst. Különben pro- totypusa az éjjeli élet önző egyéniségeinek. E tekintetben valóságos díszpéldány. Egész életét nappal az utcán a nők utáni futkosásban tölti. Éjjelei az olcsó kalandok utáni hajszában telnek el. Sokszor elgondolkoztam milyen sivár körülmények között jöhet létre ily egyéniség, hogy alakulhat ki ily rideg, önző lelki világ mint ezeké az embereké ? ! Valóban itt is mint sok mindennél csak a családi életre, annak hiányára, jut vissza a kutató elme. Ezeknek az embereknek női tisztaság, családi szentély: smafu! Könyökig vájkál a női becsületben s ha valaki nagy hangon előadott házasságtörési históriáiban kételkedni mer, azt kicsinylő mosolylyal egyszerűen ►lesajnálja“. Megfigyeltem egy alkalommal egyiket, midőn ugyancsak eredményes kalandját adta elő. Rövidesen végzett két, három női szívvel. Megemésztett három bus özvegyet és négy szobaleányt s számtalan mennyiségű kasza-tündért s midőn én megsokaltam az ügyet s tréfásan oda szóltam. Hej! maga alig hanem, fiatalnak néz itt engem! Ő egyszerűen elővette a szokásos lekicsinylő fölényes mosolyát és én a társaság előtt le voltam „tárgyalva“ s csupán enyhítő körülmény képen pendítettem meg jó Glaraink a travestált két sorát: A furfangos iró, nagyot prüszszentve szólt. Nincs oly hóditó több, mint „éj lovagja“ volt! & A sexualis élet corrupt részének e büntetlenül garázdálkodó alakjai ép oly figyelemre méltók a rendőrnek, mint a legközönségesebb gonosztevők. Az erkölcs-rendészet, mely nálunk még papíron is alig létezik, nem hogy a gyakorlatban érvényesülhetne, ma már oly állami feladattá, társadalmi szükséggé nőtte ki magát, amelynek hiányát épen az „éj lovagjai“ miatt kiáltó módon érezzük. Az a társadalmi szervezet, mely épen leggyöngébb tagjait, a nőt, nem tudja megvódelmezni az őt érő támadások ellen, hiányos, sőt rossz. A külföld, mint mindenben, úgy ebben is messze megelőzött bennünket s ha egyébképen nem lehet, társadalmi utón kellene létesíteni valamely szervezetet, mely e téren nem is tökéletesen, de legalább valamennyire javítaná a helyzetet. Addig is erkölcs-rendészet, mig cikkeinkkel visszatérünk hozzád, „nyugodj babérjaidon“. S. H. Tűzoltóságok szervezése. A tűzoltóság célja egyrészt a tűz oltását rendszeressé, tervszerűvé tenni, másrészt pedig a megelőző és utólagos tűzrendészet kezelésében bizonyos szakszerűséget teremteni. Már régóta tudva van, hogy nagyobb tűzvészekkel szemben csakis rendszeresen szervezett és felszerelt, fegyelmezett, jól begyakorolt tűzoltó csapat tud eredményt felmutatni, mig ellenesetben sok a kap kodás, kiabálás, de a munka semmi. A midőn a tűzoltóság szervezéséről van szó, különbséget kell tenni a tűzoltóság különböző nemei között, minthogy ezek — ámbár egy közös cél felé törekednek — különbözőképen alakitvák. Vannak: 1) kötelezett, 2) önkéntes, 3) fizetett, 4) hivatásos tűzoltók. A kötelezett tűzoltóság hatósági kényszer alapján alakul a 20 -42 éves polgárok sorából, kik a hatóság által oszlatnak be tűzoltói szolgálatra ; a tagok egy nagy részénél tehát hiányzani fog a szolgálati kedv, ambíció s a fegyelem kényszer eszközök segélyével lesz csak fentartható. Önkéntes testületek önként jelentkezőkből alakulnak, tagjai tehát az ügy iránti előszeretetből vállalják el a szolgálatot, de minthogy kilépésük is semmi féle akadályba nem ütközik, a fegyelem s rend fentartása igen nehéz. A fizetett csapatok önként jelentkezőkből alakulnak, azonban a teljesített szolgálatért díjazásban részesülnek, mely a fegyelem fentartását nagyban elősegíti. A hivatásos csapatoknál végül a szolgálat rendes fizetésért végeztetvén, a csapat I eljes katonai fegyelem alatt lesz tartható, tökéletes kiképzésben részesülhet s minden körülmények között igénybe vehető s állandóan készenlétben álló csapatot fog alkotni.
