Rendőri Lapok, 1908 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1908-02-01 / 2. szám
2 ik szám. RENDŐRI LAPOK 3 ik oldal. A vészhelyen való működésnél felmerülő teendők négy féle főcsoportra oszthatók, t. i. 1) a vezényletre 1 2) a tetők védelmére, bontására, létrák kezelésére, emberek és állatok mentésére, 3) a fecskendők s tömlők szerelése, üzembentartására és vízzel való ellátására; 4) a rend fentartására s a mentett vagyon őrzésére. Ennek megfelelöleg lesz tehát szükség vezénylőre, műszókra, szivattyúsokra s rend fentartókra. A hivatásos és fizetett csapatoknál minden egyes tűzoltónak a mászói s szivattyusi teendőket egyaránt kell tudni elvégezni s az emberanyag erre való tekintettel válo- gattatik össze. Önkéntes csapatoknál az emberanyag igen különböző lévén, a műszókhoz inkább a fiatalabb elem, ácsok, kőmivesek, mázolok, kéményseprők veendők, mig a rendfentartókhoz az idősebb elem osztatik he. Kötelezett tűzoltóságoknál a mászói teendőkre elsősorban az arra önként vállalkozók alkalmaztatnak. A mi pedig az egyes csoportok létszámarányát illeti, legnagyobbnak kell lenni a szivattyusi csoportoknak, minthogy a fecskendőhöz a legtöbb ember kell; a mászói csoport az összlótszámnak V6—J|4 lehet; a rend fentartók száma pedig az összlétszám 1j1#—*/8 része. A vezénylő tisztek s altisztek száma mindig arányban legyen a legénység számával, nehogy több legyen a parancsoló, mint a munkálkodó. Teljesen elegendő arányt kapunk akkor, ha átlag 20 tűzoltóra számítunk egy tisztet s 6—7 altisztet, mert minél ke vesebb a vezénylő, annál kisebb a zavar, egységesebb a vezénylet. Ezen arány egyébként a magyar országos lüzoltószövetség szervezeti szabályzatában pon tosan megvan határozva. Ez okból a vezénylet mindenkor egy kézben kell, hogy legyen; azonban a főve- zénylőnek esetleges helyettesítéséről is kell gondoskodni s a többi rangot viselők között egy bizonyos rangfokozatot megállapítani. Igen lényeges különösen azon egyének kiválogatása, a kik a fecskendőszerkezet működési zavarait elhárítani és a sugárnak alkalmazását végezni hivalvák. Az elsőnek a fecskendőt teljesen ismerni és esetleg szétszedni, összerakni is kell tudni, mig a másiknak erőteljes, bátor műszónak kell lenni, ki a csővezetés szabályait teljesen bírja. Egy fecskendővel biró szakasz, hogy minden körülmények közt önállóan működni képes legyen, a következő minimális létszámmal bírjon : 1) a fecskendőhöz 1 esövezető, 10 szivattyús (2 tömlőőr, 8 nyomó) ; 2) 4 mászó (bontás, mentéshez) ; 3) 4 rendfentartó; 4) 4 vizszerző (a gépnek vízzel való ellátásához akkor, a midőn az pl. hordókkal történik, a kutak előzetes felkeresésére; ez esetekben igen fontos); 5) 1—2 vezénylő és 1 kürtös ; összesen 25 fő, a mi a kormány- rendeletben kontemplált minimumnak felelne meg. Hivatásos csapatok, ha csak néhány főből állanak, ugyancsak az önkéntes csapat fővezénylőjének alárendelhetők; ha azonban létszámuk 10 főn felül van, a! kor a csapat fejlődése s a kellő kiképzési fokon való fentartása, valamint állandó ellenőrzése tekintetéből, kívánatos hivatásos tiszt kinevezése. A tüzoltóügynek fejlesztése érdekében a tűzoltóságok vármegyei és országos szövetségeket alakítanak, melyek élén választmány ád (az országos szövetség választmánya egyúttal a ministerium szakközege is) a melyek 1—3 évenként kiállítással és versenygyakorlattal egybekötött közgyűléseket tartanak, melyre a tagegylet egy felhatalmazott képviselőt küldhet. Az évi tagdíj 12 K. melyből 2 K. az országos szövetségé, 10 K. pedig a vármegyei szövetséget illeti. A tűzrendészet ellenőrzése és fejlesztése egyes államokban fizetett tüzrendőri felügyelőkre van bízva. Ugyancsak a tűzoltó ügy fejlesztése érdekében létesítette az országos szövetség a szolgálati érmeket, melyeket saját költségén a tagegylet 5, 10, 15, 20, 25, 30 évet szolgált tagjai részére kaphat. Végül szerencsétlenül járt tűzoltók s hátramaradottjaik segélyezése céljából megalakult az országos szövetség segélypénztára fejenként évi 20 fillér befizetéssel és van még két alap u. m. az Első magyar ált. biztositó társulat alapja Budapesten és a Császárjubileum alap Wienben. ügy a szövetség, mint a segély pénztárhoz való csatlakozás testületeknek a legmelegebben ajánlható. Hírek. Közvilágításunk. A villamos igazgató a telep reconstructiójának befejeztével a közbiztonságra igen lényeges reformot léptetett életbe. Ugyanis az éjjeli világítás eddig 2 óráig terjedő idejét egész nap- virradtáig kiterjesztette. Örvendetesen tapasztaltuk ez ujjilást s közbiztonsági mérlegünk mutatkozó kedve zőbb eredményének jó részét ennek javára fogjuk írni. Óhajtandó, amint a viszonyok engedik még a külterületnek (majorok) a világítási hálózatba való bekapcsolása. Városunk e részének éjjeli közbiztonsága a mint a gyakran felhangzó panaszok nyomán értesülünk, ugyancsak érzi hiányát a közvilágításnak. Elvégre, mondhatnók, közvetlen közelében a villanytelepnek, sötétben hagyni egy pár ezer lelket számláló részét a városnak, enyhén szólva is ázsiai állapot. Különben városunk egyes részeinek megvilágítása ellen is van némi kifogásunk s fel is hirjuk agilis igazgatónk figyelmét ez alkalommal a Csokonay-utcára, hol a túlsó oldalra volna szerelendő a világítás. Nincs eléggé megvilágítva piacunk déli oldalának egy része (különösen üzletzáráskor látható.) A jó németiek is szívesen vennének a forgalmasabb helyekre és pedig a ref. templom és a Hildegarda előtt és a honvéd-utczai sorompónál egy-egy kisebb fényforrást. Rendkívüli vizsgálat. Rendőrségünk a csendőrség közbejöttével a napokban megvizsgálta a
