Rendőri Lapok, 1908 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1908-09-01 / 9. szám

V. évfolyam. Szatmár, 1908. szeptember hó 1. ö-ik szám.

, Kizárólag j a rendőrfőkapitányi i hivatal tisztikara,

i

. rendőr- és ) csendőrlegénysége ' számára.

! *

A REN DŐRFŐKAPITÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA.

Összeállítja : Tankóczi Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatal tisztikara.

j Megjelenik < mindenhónap ] 1-ső napján. ] *

Lakásnyomor és a közrend.

«y

Az a nagy eszmeáramlat, mely a sociálpo- litika jegyében indult meg mindinkább nagyobb arányokat ölt.

Társadalmunk erősen érzi ez eszmékben rejlő igazságokat 8 aktiéival oda hat, hogy ma már a kormánykörök is komolyan kezdenek foglalkozni a sociális alkotások kérdésével.

A közelmúltban lezajlott polgármesteri értekezlet alkalmával a polgármesterek, mint a vidék társadalmának exponensei, egy az országgyűléshez és a kormányhoz intézett nagy jelentőségű felirattal ismét oda igyekeznek hatni, hogy a lakástörvény megalkotásával, az olcsó reál-hitel megteremtésével, kölcsönintézetek létesítésével, adóreformokkal, a városok és községek segélyezésével, a szükséghez képest olcsó kis lakásoknak a saját regiejé- ben történő felépítésével, mint jelentős humánus socialpolitikai alkotásokkal az általános jólét emelését előmozdítsák.

E reformok között különösen nagy közrendészeti jelentőséggel bírnak azok, amelyek lakás- viszonyok rendezésével a köznyomor enyhítésére és megszüntetésére irányulnak.

Lukács Ödönnek, Nagyvárad pénz- és adóügyi tanácsosának ez ügvben benyújtott javaslata részletesn kifejti a városi lakásszükség okait és a lakásnyoraornab a közviszonyokra való hatását.

Statisztikai adatokkal igazolja, hogy a városokban a lakásszükség immár általános jellegű, a szegényebb munkás néposztály által lakott kis lakások amellett, hogy viszonylagosan drágák, túlzsúfoltak is. A zsúfolt lakás pedig melegágya a bűnnek, mert otthonától fosztván meg a munkást, kényszerili, hogy a házon fcivül keresse szórakozását. így lesz a munkás korcsmajáró, kártyás és

iszákos. A zsúfolt lakásokban családi életről sem lehet szó, mert a mig a munkás tűrhetetlen helyzetén segítendő, arra kénytelen, hogy kis lakásába ágyrajáró albérlőket is fogadjon, az ilyen zsúfolt lakásban, ahol különbóző nemű gyermekek egymás mellett serdülnek fel, nemcsak a családi ösz- szetartozás kapcsai lazulnak meg, de az erkölcsi élet is elfajul. Az a sok ezer munkás kéz is, a melyet nemzeti termelésünk a kivándorlás folytán elveszít, bizonyos mérvben az otthon hiányának az áldozata s igy a lakásnyomor közgazdasági szempontból is igen súlyos veszteségnek az előidézője.

Mindezekből kétségtelen lévén, hogy a lakásnyomor nincs előnyére a közrendészetnek, szaporítja teendőit, megnehezíti feladatainak sikeres megoldását, veszélyezteti a közegészséget és köz- erkölcsiséget, megbolygatja a társadalmi rendet, akadályozza a gazdasági fejlődést s végeredményében hátrányára van mindé , városi, de nemzeti haladásnak is, megállapította értekezletünk, hogy lakásszükségletből eredő bajok napról-napra növekednek s igy ezek orvoslásához most már komolyan hozzá kell látnunk.

Tisztán áll előttünk az, hogy az állam egymaga sem nem képes, sem nem illetékes tényező a lakásnyomor megszüntetésére, de a javaslatnak beható tanulmányozáson és külföldi példák ismertetésén alapuló konzekvenciáiból megállapítottuk, hogy ezt a kérdést a városok a társadalommal és állammal karöltve, együtt munkálkodással oldhatják meg, külön választottuk tehát azt, hogy a városok és községek miféle intézkedést kell hogy foganatosítsanak a lakásnyomor megszüntetése körül, egyszersmint megállapítottuk, hogy e téren mi az állam feladata.

A lakásviszonyok javítására az állam két irány« ténykedéssel működhet közre : az úgynevezett