Rendőri Lapok, 1908 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1908-09-01 / 9. szám

2-ik oldal.

RENDŐRI LAPOK

9-ik zsám.

egészségügyi törvényhozással és a lakás törvény- hozással Az egészségügyi törvénynyel — úgy a mint Anglia tette 1875 ben — részletesen meg- állapitandók az egészségügyi követelmények s büntetés szabandó azokra, akik ellenök vetnek. A lakástörvénynyel pedig intézkedni keli, egyrészt az egészségtelen zug lakások kiirtása és az ehhez szükséges kisajátitási jog igénybe vétele tárgyában, másrést uj munkásházak építésére. A törvény hatalmazza fel a helyhatóságokat, hogy mihelyt lakásszükséglet merül fel, maguk építsenek munkásházakat és e végett kényszer kisajátításokat vehessenek igénybe.

Az előterjesztett javaslat kifejti, hogy a lakásviszonyok elfajulásához mennyire hozzájárulnak a telekspekuláció és gondatlan építkezési rendszabály. A városnak tehát az ujjonnan alkotandó építési szabályrendeleteikben szigorúan körül kell irniok az egészséges lakás építési és egyéb rendészeti feltételeit, másrészről a telek parczellázá- sok feltételeinek helyes meghatározásával, célszerű utcaszabályozásokkal, építési övezetek felállításával törekedni kell az egészségesebb városi építési mód meghonosítására é3 lehetőleg korlátozni kell különösen a külső részeken az egészségtelen ház- és telekspekulációkat.

Mindeme tevékenységünknél pedig az államnak segítségünkre kell lennie. Miután pedig a kis lakás építés biztosítva van ott, ahol ahhoz alacsony kamatozású tőkék állnak rendelkezésre, ennélfogva az államnak az épitési kedv fellendüléséhez első sorban hitelkedvezmények adásával kell hozzá- járálnia. Reál-hitel szervezeteket kell teremtenie, kölcsönintézeteket kell létesítenie, amelyek a vállalkozókat olcsó épitési tőkéhez juttassák.

Az épitési vállalkozás jövedelmezőségét azonban adópolitikai reformokkal is biztosítani kell. A házbéradónak súlyosan terhelő magas adókulcsát le kell szállítani a megalkotandó házadóreform törvényben és szociális szempontból a lakások terjedelme és egyes lakások bérének nagyságához viszonyítva, kedvezményes adókulcsát megállapítani.

Az épitési kedv fellendítése érdekében biztosítani kell az államnak a kis lakás épitő társaságok részére az illetékmenteséget is, a telekspekuláció korlátozása érdekében pedig be kell hoznia az érték szaporodási, értéknövekedési (betterment) adót.

Az esetben pedig, ha az állam részéről adandó és most említett kedvezmények, praeventiv rendszabályok, semmi féle hatással nem lennének a társadalomra, ha sem a vállalkozási kedvet nem fognák felébreszteni, sem a társadalmat tevékenységre késztetni, ez esetben positiv intézkedések volnának teendők a kis lakások építése érdekében. Törvénybe volna iktatandó az állam azon kötelezettsége, hogy a felmerülő szükséghez képest vagy maga építsen saját rezsijében kis lakásokat, vagy a városokat ezen tevékenységűkben a befektetésüknek legalább 2%-a erejéig pénzbeli segélylyel támogassa.

Reméljük, hogy az államnak a városokéval harmonikus ezen lakás politikája, a mely az agi- tátió s a társadalmi szervezés munkáját a városokra hárítja, az erkölcsi és anyagi támogatást pedig az állam feladatává teszi, a fentebb megjelöli, eszközeivel alkalmas lesz a lakásnyomor enyhítésére 8 a legégetőbb s legnagyobb társadalmi baj orvaslásáva! a társadalom zavartalan fejlődésének is garant ája lesz.

Hírek.

Az ipartörvény revíziója. Az egész ország által annyira óhajtott ipartörvény revíziója rövidesen befejezést nyer s valóságos nyomás alól fog megszabadulni iparunk e törvény éleibe léptével, mely beható tanulmányok alapján socialistikus tendentiával készült s mondhatjuk szerencsés kézzel oldja és szabályozza a viszonyt munkaadó és munkás között. A törvénytervezet folytatólagos füzetét a napokban küldte le a kereskedelmi m. kir. miniszter hatóságunkhoz észrevétel végett, amelynek értelmében a kapitányi hivatal a következő véleményes jelentést terjesztette a Tanács elé : Hivatkozva f. évi 8612. sz. határozatára, az ipargyakorlásáról, valamint az ipari és kereskedelmi alkalmazottak védelméről alkotott törvényjavaslat-tervezetre vonatkozó folytatólagos jelentésemet a következőkben van szerencsém megtenni. A tervénytervezet V. része XXIX. fejezete 5813—549. §-ig a munkabeszüntetések és kizárásokat tárgyazza. Ezek tiltó rendelkezések, melyek hatályosan fogják ellensúlyozni különösen a segédmunkások részéről mind sűrűbben felbukkant és leginkább a munkaadók s közvetetett alakban a nagy- közönség anyagi károsodását előidéző törekvéseknek. A XXX. fejezet 550—593. §§-ai a békéltető és válasz