Rendőri Lapok, 1908 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1908-09-01 / 9. szám

9-ik szára.

REHDŐRILAPOK

3-ik oldal.

tott bírói eljárást szabályozzák. Üdvös rendelkezés itt első sorban, hogy a munkaadók vagy az alkalmazottak vagy azok bizonyos csoportja a munkaviszonyt érintő vitás kérdésben az arra v g atkozó kívánságot vagy ajánlatot, mint az illetők közös kivánságá! vagy ajánlatát, a munkabeszüntetésnek vagy kizárásnak foganatosítása előtt kötelesek írásban egymás elé terjeszteni. Ha a felek az előterjesztett kívánság vagy ajánlat tekintetében megegyeznek, az egyezség megkötése végett az illetékes iparbiróság elnökéhez fordulnak, 'ha pedig megegyezni nem tudnak, azok bármelyike a békéltető eljárás megindítását kérheti. A törvényben szabályozott békéltető eljárás vagy a munkaadókra mint az alkalmazottakra kötelező. Ha az alkalmazottak a munkát beszüntették, vagy a munkaadók a munkásokat kizárták, egyik-vagy másik fél a békéltető eljárást 48 óra alatt köteles kérni. Több olyan rendelkezés van itt, melyek megtartása a felek érdekeit kölcsönösen kielégítik. A XXXI. fejezet 594—603. §-ig a döntő bíráskodásról szól. A döntöbiróság hatásköre alá van utalva a géperejű közúti, vasúti vállalatban, valamely helységnek vagy a helység valamely részének vízzel vagy világítással való ellátására szolgáló üzemekben, folyam vagy tengerhajózási, úgyszintén átkelési (komp) vállalatoknál, közkórházakhan és hivatásos tűzoltási szolgálatban a munkaadó és az alkalmazottak közt támadt vitás ügyek elintézése. IV. cim az ipari tervezés. Itt a XXXII. fejezet alatt a 604—677. §-ig az ipari és kereskedelmi testületekre vonatkozó rendelkezések vannak lefektetve. Ki van itt mondva, hogy a kik az e törvény hatálya alá eső valamely foglalkozást űznek, a minden törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú város, úgyszintén minden járás területén kötelezően alakítandó ipartestületek, kereskedelmi testületek és vegyes testületek kötelékébe tartoznak. Hogy mily üdvös a törvénytervetnek a kötelező ipartestület szervezésére irányuló rendelkezése, s hogy mily anyagi előnyt biztosit az ipartestület az iparosok és kereskedők részére a tek. tanács előtt részletesen közvonalaznom nem szükséges, annyit azonban nem hallgathatok el, hogy már régen bebizonyosodott dolog, hogy az ipartestület — melynek előnyét ami iparosaink ismételt megkísérlés dacára sem tudták felfogni és megérteni — az iparosok közszellemének, általános üzleti és szakbeli tisztességének, szakképzettségének és munkabuzgalmának, továbbá általános gazdasági érdekeinek fejlesztésére és előmozdítására stb. kiszámithatlan előnyt biztosit. A törvénytervezet szerint az ipartestületek, kereskedelmi és vegyes testületek megalakítása iránt törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány köteles eljárni az azok feletti állami felügyeletet azonban a városi tanács gyakorolja, e célból intézkedik a törvény, hogy a városi tanács állandó iparhatósági biztost küldjön ki, aki az üléseken részt vesz és hozzájárulása nélkül a hozott határozatok a

felügyeletre illetékes hatóságok által való jogerős elbírálásig nem jogérvényesek és végre nem hajthatók. A 679-681 §-ok rendelkezése szerint az ipari nyilvántartások vezetése, melyek eddig hivatalomhoz voltak utalva, a törvény életbe lépte után az ipartestület hatásköréhez fog tartozni. A XXXIV. fejezet 782—729. §-ig részletes és üdvös intézkedéseket tartalmaz az ipari és kereskedelmi egyesületek megalakítása és azok hatásköre tekintetében. A XXXV. fejezet a munkaügyi választmányokról szól és 730—741. §-okban kötelezően elrendeli, hogy minden ipartestület és minden kereskedelmi testület illetve vegyes testület mellé, a testület székhelyén és annak területére kiterjedő működési körrel, a munkaügyre vonatkozó törvények és rendeletek végrehajtásánál való közreműködés céljából testületi munkaügyi választmány alakítandó. A XXXVI. fejezet a munkáskamarák szervezését kötelezően elrendeli ; a munkás kamarák a kereskedelmi és iparkamarák hatásköre alá lesznek utalva. A XXXVII. fejezet 754—759. §-ok alatt az ipari szövetkezetek alakításáról szól. Ezen teendőkkel az iparfelügyelőségek és az iparoktatási személyzet bizhatók meg. I'yen szövetkezetek alakítását a kereskedelemügyi miniszter miniszteri biztosok utján mozdítja elő. A V. cim az ipari bíráskodásról Sjjól és XXXVIII. fejezet alatt a 760— 786. §-ig az ipari és kereskedelmi bíróságok hatáskörét szabályozza. A törvénytervezetnek ezen rendelkezése szerint azon törvényhatósági joggal felruházott városok rendőrkapitányai, a hol ipartestület nem alakult, illetve alakítható nem volt, egy terhes munkától szabadulnak meg, mert a most érvényben levő 1884. évi XVII. ipartörvény 176. §. szerint hozzájuk utalt békéltetési bíráskodást hatáskörükből kivonja és mindazon vitás kérdéseket melyeket ipartestület hiányában eddig az elsőfokú iparhatóságnak kelleti ellátni, az ipari illetve kereskedelmi bíróságok hatáskörébe utalja. Hogy mennyire helyes és célszerű ezen intézkedés bővebb magyarázatra nem szorul. Fontos és igen üdvös rendelkezés itt, hogy az ipari illetve kereskedelmi bíróság mellé, a biróság illetékességi területén működő ipartestület illetve kereskedelmi testület tagjai valamint az ezeknél működő munkások közül külön-külön egyenlő számban és szakmák szerint bírósági ülnökök választandók, kik az ipari illetve kereskedelmi biróság üléseim megfelelő sorrendben behivatnak és a felmerült vitás ügynél mint Ítélkező bírósági tagok működnek közre. A XXXIX. fejezetben 788-804. §-ig a büntető határozatok vannak részletesen felsorolva, a XL. fejezet pedig a hatóságokat és hatósági eljárást szabályozzák. Az utolsó illetve XLI. fejezetben a vegyes és záróhatározatok nyernek elintézést. A fent röviden előadottakból megállapítható lévén a törvénytervezetnek minden irányban üdvös és az iparosok és munkások jólétére irányuló törekvése, vóleményezen, hogy azt az kereskedelmi kormány iránt érzett mély köszönetünknek