Rendőri Lapok, 1907 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1907-12-01 / 11. szám
11-ik szám. RENDŐRI LAPOK S ík oldal. 15. Az oltási készülékek naponta megvizsgá- 1andók. 16. A színházat éjjelenként, kétéránként hordozható ellenőrzési órával ellátott tűzoltó köteles- megvizsgálni. Tűzrendészet. VI. Létrák. Mentő-, védő-, bontó- s egyéb eszközök. A tűz megközelítésére a legtöbb esetben kénytelenek vagyunk létrákat használni, amelyek egyúttal mentési munkálatokat is lehetővé teszik. A legegyszerűbb mászószer a közönséges támasztó létra, mely legfeljebb 6 méter hosszban célszerű és a házhoz támasztva használtatik. Nagyobb magasságra 14 méter magasságig tám- rudakkal láttatik el s támrudas létrának neveztetik; a támrudak a létrával vagy szilárdan összefüggnek, vagy leszedhetők; de ilyen létra nagy hossza miatt nehezen szállítható* A könnyebb kezelhetés szükségessége teremtette az angol dugólétrát és a gráczi támrudas dugólétrát, melyek az előbbi két létra alaktól csak abban különböznek, hogy nem egy, hanem 2—3 darabból állanak, amely darabok végeiken vastokokkal ellátvák, úgy, hogy egyik létrarósz a másikba illeszthető. Az angol dugó- létrák, melynek karjai felfelé összefutólag készülnek, 2 méter hosszú darabjaiból legfeljebb 3—4 illesztendő össze, s támrudak nélkül több darabot alkalmazni nem tanácsos, mig a gráczi dugólétra, melynek karjai párhuzamosak, 2—3 darabban 8—14 méter magasságig alkalmazható; a támrudak kiszedhetők s csappantyú- szárral erősittetnek a középső létrához. Az olasz dugólétra hasonlít az angolhoz, de erősebb karjai kimetszéssel bírnak, mely az alsóbb létra kiálló fokvégére támaszkodik; egyes darabjai 3 méter hosszúak és 4—6 illesztotik össze támrudak nélkül. A dugólétrák, de kivált a gráczi dugólétra mondható a legpraktikusabb létrának kisebb községek részére, mert egyes részeiben kis magasságra, összetóve pedig nagyobbra is használható és kis helyen is elfér. Hogy emeletes épületeknél az ablakon át lehessen felhatolni, alkalmaztatnak a horoglétrák, melyek 3—4 — 7 méter hosszúak s vashorguknál fogva az ablakba akasztatnak. Vannak egy karú és két karú létrák és ezek lehetnek ismét egy és két horguak, de legczélszerübb a két karú és egy horga létra. A horog vagy ivalaku vagy fürész-alak, előbbi könnyű, utóbbi biztosabb. Ha az utolsó emelet ablakából a tetőre akarunk jutni, használjuk a párkánylétrát, mely közepes párkányzatoknál ugyan alkalmazható, de erősen kiszökelő párkánynál ép úgy lehetetlen azt al*. kalmazni, mint a horoglétrát Áll egy két horgu horoglétrából, a vastámokra fekvő hidból'és a tetőre vezető tetölétrából, mely kötelekkel feszittetik az épülethez. Szerelése nehézkes, a legtöbb esetben kérdéses eredményű, sőt veszélyes, miért is a használatból kiment. A tolólétrák igen sokféle szerkezetben fordulnak elő: 14 méter magasságig kerekek nélkül kihuzólótra név alatt két kivehető támruddal, 18 méterig két kerekű kocsin, azontúl többnyire 4 kerekű kocsin. Az egymásból kitolódó 3—4 létrarész kötéllel huzatik ki és a gé- pezetes tolólétráknál a kocsin elhelyezett különös gépezet által állittatik fel, illetve tetszés szerint előre hajlítható és ez állásában megrögzithető. Újabban oi- dalhajlitó készülékkel, rugózárakkal, lebocsátási dörzs- fékkel, önműködő esósi zárakkal és vasfeszitö szerkezettel is bírnak, a támrudak pedig a létrával összefüggő egészet képeznek, mely a kocsin teljes egészében körülforgatható. A felállítás és kihúzás comprimált levegő vagy szénsav által végeztetik. Kezelósök nagy gyakorlatot és óvatosságot igényel, mert sem túlterhelni, sem a megengedett határon túl hajlítani nem szabad. Az úgynevezett balansz-létrák ellensulylyal bírnak, mely a létra lelállitásál egy embernek is lehetővé teszi, de viszont a létra összsúlyát tetemesen növeli. Igen sokféle szerkezetben épülnek. A tolólétrák czélja magasabb pontok megmászása akár oltási, akár pedig mentési czélból. Használatkor első sorban biztos állásba hozandó, azután a kellő hajlás mellett felállítandó és a szükséges hosszban kihúzandó akkép, hogy felül az épületből egy tenyérnyi távolban legyen. A legjobb megterhelés az, ha a létrarészek alján 1—1 ember áll- Teljesen kihúzott létrát, kivált ha ember van rajta, ide-oda tologatni nem szabad. Szintúgy ügyelni kell, hogy minden zár helyesen beillesztve legyen. A tetölélrák két karú létrák, felül ráillesztett fokokkal és a tetőzet megmászására szolgálnak. Vannak olyanok, melyek horguknál fogva a tetőléczbe, mások, melyek a gerinezbe akasztatnak és egy egy, két darabbal alulról megloldhatók. Vannak olyanok, melyek a dugólétrák módjára összeillesztetnek s a tetőléczbe akasztott tetőkampón függnek; végül a szöges létrák 2 méter hosz- szuak s négy vaskampójukkal a tetőzetbe vágatnak. A baklétrák és kötóllétrák nem igen alkalmaztatnak. A mentőeszközök között legáltalánosabb használatú a mentőkötél a zárkapcsos mászó övvel és a mentő szöggel. A kötél 10 — 12 milliméter vastag, legjobb minőségű kendorkötél, egyik végén zárkapoescsal, lánczba fonva vagy csomóba rakva viseltetik a mászó által. A mászó-öv 12 centiméter széles erős kender szövet, 3 csattos szijjal és lipcsei körtealaku zárkapoescsal, mely befelé nyílik, de kifelé nem. Az öv a derék körül viseltetik, a zárkapoescsal előre nézvést. A mentöszög 15 centiméter hosszú, négyszögletes és felül füllel bir; a mentőkötél megerősítésére szolgál. A mentőkötél
