Rendőri Lapok, 1907 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1907-07-01 / 7. szám

4 ik oldal RENDŐRI LAPOK 7-ik szám. KÜLÖNFÉLÉK. Utasítás a rendőrfőkapitányi hivatal előadóinak. Az a nagy liberális felfogás, hogy Magyarország minden lakosa szabadon választ­hatja meg lakóhelyét s tekintet nélkül foglalkozására, családi viszonyaira, megélhetésére bármely magyaror­szági községben letelepülhet, éber figyelmet igényel a rendőrhatóság részéről abban a tekintetben, hogy azzal a szabad felfogással szemben is megvédelmezzük váro­sunkat, nem frázissal, de valósággal egy nagy környék­nek Magyarország északkeletének a központját attól a nagy inváziótól a vagyontalanok, a koldusok beköltöz- ködésétöl, amelyet hosszú időn keresztül már majdnem tehetetlenül kell szemlélnünk. Felsőbb hatósági intéz­kedés szerint állandó tartózkodási engedélyt a városi tanács ad, — mi erősen gyakoroljuk — már az idege­nek nyilvántartásának szempontjából is, hogy idegen beköltözöttek részére rövidebb. hosszabb ideig tartó tartózkodási engedélyt adunk; azonban a beköltözött idegenek nyilvántartása mellett nem kis jelentőségű fontossággal bir az, hogy az ide beköltözött vagyonta­lanok 4 esztendős itt lakásukkal, csekély teherviselé­sükkel itteni illetőséget ne szerezzenek. Éppen azért az a rendörtisztviselő aki az ideiglenes tartózkodási enge­délyek előadásával foglalkozik ismerje elmaradhatat­lan kötelességének, hogy ezen tartózkodási engedélylyel biró beköltözőitekkel szemben, a második, harmadik esztendőben tegyen előterjesztést a városi Tanácshoz, hogy a városi Tanácsa beköltözött idegen illetőségű hatóságánál tegye meg a törvényszerű kifogásokat, nehogy az ide beözönlők nagy serege 4 évi tartózko­dás és csekély községi teher viselése után megszerezze e város illetőségét, amely illetőség megszerzésből a városra minden lépten nyomon csak teher háramlik. A rendőrfőkapitányi hivatal összes tisztviselőinek, rendörőrmesternek, tize­deseknek és polgári rendőröknek Több oldalról arra lettem figyelmeztetve, hogy a szociális szervezkedés már az iparos tanoncokra is kiterjesz­tetik s szakszervezetekbe vonás által a tanoncokat még a rendes foglalkozásuk körétől is elvonják. A tanonco­kat, mint gazdai hatalom alatt állókat egyáltalán nem tartom alkalmas alanyoknak, mint önelhatározással nem bírókat, saját akaratukkal nem rendelkezőket arra, hogy a szervezkedésben részt vegyenek, s ily irányú törekvéseket minden módon meg kell gátolnunk. Föl­hívom azért a hivatal tisztviselőit, de különösen I-sö alkapitány urat, hogy a most panaszolt esetet, de ál­talában a s ociális mozgalmakat kisérjék állandóan éber figyelemmel s a túlkapások megtorlása iránt te­gyék meg haladéktalanul a szükséges intézkedéseket, vagy a további teendők iránt a sürgős jelentést el ne mulasszák. 1907, junius hó 26. Tankóczy, főkapitány. Építkezési engedélyek jövő­ben a esendőrséggel nem közöl­téinek. A fenálló gyakorlat szerint az építke­zési engedélyek ellenőrzés végett másolatban mind­annyiszor közöltettek a csendőrparancsnoksággal. Ennek a közlésnek azonban nem nagy sikere volt a múltban, a minek természetes magyarázata ab­ban rejlik, hogy az őrszemi szolgálat mellett a csendőrök váltakoznak s igy kellő tájékozottság hiányában egyik őrszem sem érezte hivatva ma­gát arra, hogy építkezési ügyekbe beavatkozzék. A rendőrfőkapitányi hivatalnak elég sok dolgot szolgáltató építkezési engedélyek közlése ezúttal beszüntettetik, e helyett a csendőrparancsnokság fokozottabb figyelme az építkezésekre fölhivatik. Akár külső, akár belső építkezés jogot ád a csen­dőrnek az építkezés megtekintésére s jogot ád ahoz, hogy épittetőtől az építkezési engedélyt elő­kérve meggyőződjék arról, vájjon az építkezés szabályszerűen és az engedély szerint történik-e? Amily szükségtelennek bizonyult az épitkezési en­gedélyeknek a csendőrséggel való közlése, éppen olyan kivánatos és szükséges a csendőrségnek az épitési ügyekbe való beavatkozása. Népfürdő kijelölése. A Szamos medre az utóbbi áradások alkalmával sok helyen kigödrölődött s igy a vigyázatlan közönség saját életét veszélyezteti midőn oly helyen fürdik, hol ,a viz mélysége ismeretlen. Ezen indokból, de a közszemérem elleni kihágás megakadályozása cél­jából is a népfürdő helye a vasúti hídnál cöve- kek által kijelöltetett s a más helyeken való für­dés eltiltatott; egyúttal a közbiztonsági közegek az ellenörzézre utasittattak Állatorvosok értekezlete. A szatmár- megyei és szatmárnémeti m. kir. állatorvosok f. hó 23 án a városháza tanácstermében Czilli György th. m. kir. állatorvos elnöklete alatt a sertésvész elfojtása tárgyában éitekezletet tartottak. Czilli György th. tn. kir. állatorvos javaslatot tett arra nézve, hogy a ser­tésvész terjedésének meggátlása végett a községekben kisajátítási eljárás honosittassék meg. Köte'eztessenek a kondások, sertéstartók, elöljárók a sertések megbete­gedésének azonnali bejelentésére. Ezen bejelentés alap ján a sertéstartó gazdákra sertésenkint kivetendő évi 20—30 fillórnyi hozzájárulásból létesítendő alapból a sertések teljes értékükben kisajátitandók és leölendök volnának. Többek hozzászólása után az értekezlet el­határozta, hogy járásonkint néhány községben kísérlet-

Next

/
Thumbnails
Contents