Rendőri Lapok, 1905 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1905-07-01 / 2. szám

II. évfolyam. Szalmái’, 1905. augusztus hó 1. 2-ik szám. Kizárólag a rendörfőkapitányi hivatal tisztikara, rendőr- és csendőrlegénysége számára. RENDŐRI LAPOK. A RENDŐRFŐKAPITÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA. • ---------;--------------­Ös szeállítja: Tankúezi Gyula főkapitány felügyelete alatt a Iáivá tál tisztikara. Csendőrség hivatása. Bizonyára nincs senki, a ki kétségbe vonná 'valódiságát annak az állításnak, hogy úgy lelki- ismereti mint büntetőjogi felelőssége, valamint a szolgálat nehézsége tekintetében, a csendőri szol­gálat nemcsak felette áll, de elüt egészen minden más egyéb foglalkozástól. Epén azért, mert Így van, az öníeláldozás sokszor kisértő szelleme mel­lett szép a csendőrség foglalkozása, mely a kö­zönség elismerése mellett megérdemli annak min­den iránya támogatását, annál is inkább, mert a csendőr, midőn súlyos szolgálatát teljesiti, nem magáért, hanem a közrendért és békéért s a kő- zönség jólétéért cselekszi A, csendőri szolgálat sikeres teljesítéséhez mindenekelőtt szükséges, hogy a csendőr, ki minden mellékfoglalkozástól menten egy teljes em­bert ad szolgálatának. ambiczióval legyen el­telve, amely ambiczió mindig oda irányuljon, hogy abban a hatáskörben, melyet a csendőr betölt, igyekezzék minél tökéletesebbé tenni a békét és rendet s igyekezzék elhárítani mindazon akadályo­kat. melyek a közrend, a béke megzavarására, a közegészség rovására szolgálnának. És azt a csendőr csak úgy teljesítheti, ha szolgálatának csakugyan egy egész embert ad, szolgálatban, szolgálaton kívül hivatásának él, úgy, hogy egyetlen egy percze se legyen, melyben meg­feledkezzék hivatásáról s ne forduljon elő körülötte egyetlen egy mozzanat, melyre figyelme ki ne ter­jedjék. Ne várja hát a csendőr mindig a felsőbbség parancsát, ne várja a rendelkezők nógatásai, liá­néin igyekezzék megismerni e város rendészetében száz- és száz-féle teendőinek hosszú sorozatát, s ne szalasszon el egyetlen egy esetet se, amelyben a közrend megcsorbiitatott s ostorozza különösen azokat a büntetendő cselekményeket, medvék a roszinduiat, szándékosság, konokság kifolyásai; mert nem jár el helyesen az a csendőr, aki csak azért, hogy a kihágások számát szaporítsa, deriire-borura teszi a jelentéseket; vannak figyelmet érdemlő körülmények, mint idegeneknél a mi szabályaink­ban való tájékozatlanság, helybelieknél a tévedés, véietlenség, jóhiszeműség stb., mely. esetekben a csendőrség jóakarata figyelmeztetéssel befejezhet egy kihágást, melyért meglmrczolni bárkit méltatlan­ság lett volna. Olyannak képzelem az ambicziózus törekvő csendőrt, akinek első törekvése megismerkedni a helyi viszonyokkal, szokásokkal, mert hiszen csak az a csendőr tud helyesen eljárni szolgálatában, ki cselekedetének végrehajtása előtt mérlegelni tudja mindama körülményeket, melyek cselekvési elhatározását akár jobbra, akár halra befolyásol­hatják. A csendőrség a közbiztonság megvédésére lévén rendelve, első kötelessége a személyi isme­retekre szert tenni, megismerkedni azon egyének­kel, kik sérteni szokták a békét, közrendet és közbiztonságot, mert ha ezeket ismeri, könnyebb azoknak figyelemmel kisérése s preventív tények alkalmazásával a bűncselekmények megelőzése. Az a csendőr, aki hivatásának igazán élni akar, egy czirkuszi előadáson'már körülnézi a kar­zati publicumot mert - nem azért, mintha má­sutt ne ülne jómadár, — de mégis iit van a gyü- lőhelye a csirkefogóknak, zsebesek, iszákosoknak és rovottmultuaknak s ha a csendőr egy pár este megfigyeli, körülbelül tisztában van azokkal az alakokkal, kiktől a közbiztonság és közrend meg- védelmezendő. A hivatását betölteni akaró, csendőr épen a személyi ismeretek végett szolgálaton kiviil körül­néz a téli saison alatt a színházi karzaton, bár ez

Next

/
Thumbnails
Contents