Rendőri Lapok, 1905 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1905-07-01 / 2. szám

2-ik oldal. RENDŐRI LAPOK 2-ik szám. eldugott,abb hely, mégis itt már megfigyelheti az emberek mozgását, nyilatkozatát. Nagyobb össze­jövetelek, állandó felügyelet alatt álló korcsmák, vendéglők látogatóinak- figyelemmel kisérése jut­tatják a csendőrt azoknak az ismereteknek a bir­tokába, melyek képessé teszik hivatásának sikeres betöltésére. Mindenesetre kívánatos o sikerhez, hogy a csendőrök ne csereberéltessenek minden lépten nyomon, hogy ez ne történjék meg. az pedig jó részben a csendőrtől függ, mert aki hivatása ma­gaslatán áll, ki nem sérti azt a nimbuszt, mely a csendőrséget ma körülveszi, kinek hivataloskodá­sában, szórakoztató mulatozásában mindig a hi­vatás lebeg szeme előtt annak szolgálata kielé- giti a felebbvalókat, az megszerzi a közönség el­ismerését s bizonyára nem lesz kitéve az áthe­lyezéseknek. A csendőrnek lelkiismeretesnek, de igazsá­gosnak, előzékenynek kell lenni, mert csak is ezek mellett kelthet bizalmat és tiszteletet a kö­zönségben A hatalom fitogtatása, a fegyver elhamarko­dott oknélküli használata bizony vörös kendő az emberek szemében s ha a esendő) ségnek nincs is szüksége arra, hogy legyezgessék, de igen arra van, hogy ne ingerelje a békés polgárokat, mert a felkavart kedélyhangulatban egy két eltévesztett cselekedet maga után vonhatja egy egész sorozatát a polgárok és csendőrök közötti összetűzésnek, melynek a következménye lesz, hogy a közönség elvesztvén bizalmát, soha sem siet támogatására a csendőrségnek, melyre bizony nagyon sokszor a szemben álló túlerővel szükség volna. T. Ipartestület. Több mint egy évtizede, hogy foglalkoztatja az ipartestület kérdése a város iparosait s az ipar- ügyek iránt érdeklődőket. Többszöri kísérlet téte­tett az ipartestület megalakítása iránt, mindannyi­szor meddő maradt a megindult mozgalom. Az újabb időben ismét megki-éreltetett a tes­tület megalakítása iránti eljárás, az iparba óság bevonásával az iparkamarának nagy összejövetele­ken, társulati gyűléseken, a vezetők összehívásával próbálta meggyőzni az iparosokat az ipartestület előnyeiről, - nem sikerült. Megszavaztatta az iparosokat, a legnagyobb közöny mutatkozott, fele szavazott le a szavazati joggal bíráknak s még azoknak is nagy része, kik az ipartársulat mellett szavaztak, csak nagy rábe »éléssel eselekedték. Végre mégis nagy csürés-csavarással az ipa­rosok nyakába lehetett volna varrni az ipartestüle­tet, azonban az iparhatóság mielőtt ezt tette volna, megkereste az összes hazai ipartestületeket s a testületi nyilatkozatok, a helyi viszonyok ismere­tében a hatóság jó lelkiismerettel nem mondhatta ki az ipartestület megalakítását, hanem kénytelen volt szomorú meggyőződéséhez képest a testület megalakítása iránt előterjesztett kérelmet az aláb­biak szerint elutasítani : 6324 — 1905. iksz. Szatinár Németi szab. kir. város rendőr- főkapitánya, mint I. fokú iparhatóság Szabó Balázs és társai szatmári lakos képesített iparo­sok kérelme folytán az ipartestület megalakítása tekintetében folyamatba tett ügyben a befejezett tárgyalások után következőleg határozott: Szabó Balázs és társai szatmári lakosokat kérelmükkel az 1884. évi XVII. t.-cz. 122. §. alapján elutasítom és az ipartestület megalakítá­sát mellőzöm. Indokok: Az 1884. évi XVII t.-cz. 126. §. rendel­kezése szerint czélja lenne az ipartestületnek az iparosok közt a rendet és az egyetértést fenntartani; az iparha óságnak az iparosok közt fenntartandó rendre irányuló működését támo­gatni, az iparosok érdekeit előmozdítani és őket haladásra serkenteni, ez okból gondoskodni arról: 1. Hogy az iparosok és segédek között rendezett viszonyok álljanak fenn. Erre váro­sunkban akkor, midőn a segéd-személyzet szak­egyletek alakítása és más módon való tömörü­lés által biztosítja a munkaadókhoz való viszo nyát, nagy szükség lenne, mert ezen az utón a segéd-személyzetnek a munkaadók ellen

Next

/
Thumbnails
Contents