Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-12-17 / 49. szám
II. évfolyam. Szatmár, 1892. deczember í'j. 49. szám. REFORMÁTUSOK LAPJA. EGYHÁZTÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. f SZERKESZTŐSÉG: hová a lap szellemi részét illető minden küldemény és az előfizetési pénz is küldendő: Györgytelek, Szatmármegye, valamint az esetleges l’eklamácziők is intézendők.. fal ______________■ xt lf „Szabadkőmviesség és Protestantismus.64 Korunk scholastikusai és a jezsuiták vagy bibliai nyelven szólva: az Írástudók és farizeusok, nagy előszeretettel vonják egy kalap alá a szabad- kőmiveseket és protestánsokat, bizonyosan abban a meggyőződésben, hogy a nagy közönség előtt, egyiket a másikkal rágalmazzák. Ilyen czélzattal teszi ezt közelebb a „Heti Szemle“ nagy elkeseredésében a Wekerle elvi polgári házassága miatt. Hát ha még valóság lesz! ? Akkor! akkor! vigyázzon Wekerle, mert soha ki nem menekül a purgatoriumból. Hiszen már egyelőre is ki van közösítve nevezett lap által a kath. egyházból, mivel „1872-ben a szabadkőmivesek társulatába lépett.“"— No lám! pedig a csalhatatlan IX. Pius is az volt. Milyen gyöngy világ volna az, ha szabadkő- mivesség és protestantismus nem volna! Csak úgy virulna az angyali bölcsészet: a scholasztika, nyomában a szellemi kötéltáncz. Adieu volna neked Edison ördöngős telefonoddal, fonográfoddal! - Ha megsülni nem akarnál, el kellene esküdnöd, hogy innen az öreg Európából dróton kiáltottak a füledbe, ha titkon utána mormognád is ála Galilei: azért is hallottam. Mily gyöngy világ is volna az, ha ma is oly boldog egyiigyü volna a világ, hogy mindenünnen visszatérne, a hol a dogma feketére festett határfáját látná! Ti is örülnétek ugy-é gymnázisták! Hogyne! hiszen legelső és legutolsó tantárgy volna: Zichy gróf kis katekizmusa. Majd mikor aztán felnőnétek, honatyákká vaskosodnátok, pompás dolgotok lenne, egy kötelességetek volna csak, midőn törvényt akarnátok alkotni: megkérdezni reveren- dissimus ő exezellencziáját és ő eminencziáját, hogy nem ütközik-e dogmába: a jezsuiták betelepítése, no meg, a kitett csecsemők befogadására egy le- lenczház építése. Igazán szép világ volna ez a maga csodálatos háromságával: Scholastika, dogma, .. . anathema!! Szabadság, testvériség, egyenlőség!! Ezek aludnának szépen — mélyen! És mi állja útját ennek a boldog világnak? A „Heti Szemle“ szerint: a szabadkőmivesség, meg a protestantismus. De hát, hol vették magukat ezek a Lucziferek ? Ezek bizony Róma gyermekei! • ELŐFIZETÉSI ÁR: ^ i Egy évre..........................................4 frt. ; Fél évre..........................................2 fi t. ; Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — j Kéziratok vissza nem adatnak. — Névtelen vagy álnév alatt T érkezett közleményekre nem reflektálunk.— Hirdetések jutányos í áron közöltéinek. — Egyes szám ára 10 kr. |si ÜK Blasphéinia! Igen, igen Róma gyermekei! Lehetetlen ! Még pedig természetes gyermekei, Hogyan ? Hát csak ugv, hogy Róma összekelt a zsarnok uralomvágygyal, még pedig egészen törvénytelenül, mert a szelíd és alázatos Jézus ezt mint sátánt elutasította magától. — És ez a zsarnok uralomvágy követelte Rómától, hogy állítson válaszfalakat, ember és ember, népek és népek közé, — — hajoljon meg előtte minden térd; ha nem, hát folyjon a vér! Ebből a szent kezek által ontott vérből kelt ki az első szabadkőmives. Es ez az első sza- badkőmives ezt mondta: Ha ilyen vallást hirdetett az a názárethi, a milyet te hirdetsz Róma .... nem kell .... ettől messze van az egy akol és egy pásztor, a népek egyessége, testvérisége, tehát én ellened dolgozom, igyekszem lerontani az általad emelt válaszfalakat, egy testté alkotni az emberiséget. Ezt hirdetik utána sok millió tanítványai. Ha nem jó utón járnak? Ki az oka? Róma, mert a törvénytelen viszonynyal sehogy fel nem mond, sőt szorosabbra akarná fűzni, tagadhatatlan szülöttét, eredeti hivatása ellenére, nem kibékíteni, hanem Saturnnsként felfalni szeretné. Az uralomvágy azt is követelte tőle, hogy a lelkiismeretet altassa el, ha nem alszik el, kötözze meg kezét, lábát. És hogy ne appellálhasson Istenre, a gyóntatószékkel álljon Isten és ember közé, hirdessen bünbocsánatot pénzért az apagyilkosnak is. És Róma panaszkodik, hogy a leigázott lelkiismeret jogait Luther visszakövetelte . . . fájlalja, hogy a theologia nem diktál többé a szabad vizsgálódásnak, általában a tudománynak. Róma saját bűneiért lakok De hát voltaképen csak a szabadkőmivesség és protestantizmus-é oka —direkte.— mindennek? Ha ezt hiszi a „Heti Szemle“, nagyon téved. Hát a tudomány, hát a modem állam? Egyik se nyújthatja ki kezeit sem erre, sem arra, hogy a dogmás valláspolitikába ne ütközzék. Bizony ez az államkormány nem jó kedvéből akarja azt a polgári házasságot behozni, hanem behozza mert a kath. csökönyösség kényszeríti rá. A kinek van fogalma az osztó igazságról, szive romlatlan, lelke nem dölyfös, annak be kell ismernie, hogy az 1868. Lili. t.-cz. a legigazságosabb törvény; de azért a kath. egyház most teljesen le van igázva.
