Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)

1892-10-15 / 40. szám

8 REFORMÁTUSOK LAPJA Sándor takarékpénztári igazgató s nagybirtokos egy pohárköszöntőjében megemlékezvén arról, — hogy a Kossuthnál tett látogatása alkalmával nagy hazánkfia többek közt felemlítette, hogy a magyarországi oláhok magyarosítását társadalmi utón, az összeházasodás ál­tal lehetne eszközölni — tehát a nagy hazafi ezen néze­tére támaszkodva 100 irtot ajánl fel egy szatmármegyei olyan szegénysorsu magyar leány hozományául, aki oláh legényhez megy nőül s az alapítandó családot meg- magyarositja. A száz forintot azonnal át is adta 3iki Károlynak, ki azt az alapitó intencziójának megfelelő további intézkedés czéljából áttette Ferenczy Gyula kras- sói lelkészhez. — Ugyanezen banketten Kosa Ede járni-i lelkész s tanácsbiró indítványára hatvan frtot rakott össze a társaság iskolai alapítványra „Kossuth alapítvány“ czimen, melyre a gyűjtés még mindig folyamatban van. Az alapítvány a helybeli tak. pénztár­ban kezeltetik s annak kamata a mátészalkai elemi is­kolába járó szegény gyermekek felruházására fordittatik felekezeti különbség nélkül. A Kossuth ünnepélynek te­hát itt maradandó emlékei vannak. Az ilyen tények nem szorulnak dicséretre. — Az crsz. közegészségi egyesület pályázatai. I. 1. Az Országos Közegészségi Egyesület a Trefort-alapból a rendelkezésre álló kamatok erejéig (mintegy 700 trt) több 2—20 aranyra rugó jutalmat oszt ki, azonkívül díszoklevelet ád olyan egyéneknek (férfiaknak és nők­nek), kik a mértékletesség, tisztaság, egészséges építke­zés, lakás és életmód terjesztése, visszás sokások meg­szüntetése, egészséges játékok és szórakozások meg­honosítása utján, vagy bármi más módon kisebb vagy nagyobb körben, a családi, vagy közéletben a közegész­ségügy előmozdításában érdemeket szereztek. 2. E pá­lyázat első sorban a lelkészeket, a tanítókat és községi elöljárókat illeti. 3. Akik a Trefort-dijra számot tartanak, az egyesület elnökségéhez intézett levélben maguk je­lentkezhetnek, kitüntetvén az okokat, melyeknél iogva a díjra számíthatnak. 4. A díjazásra érdemeseket ajánl­hatják továbbá az egyesület elnöksége, titkársága, vá­lasztmányi tagjai, az egyesület bármely tagja, meg az egyházi, iskolai és politikai hatóságok. 5. A pályázó leveleket és írott ajánlatokat 1893-ik évi februárius 15-ig az egyesület elnökségéhez czimezve (Budapest, VIII. Eszterházy-u. 5.) kell beküldeni. 6. A dijakat és dísz­okleveleket, a kiküldött biráló-bizottság jelentése alapján, a választmány ítéli meg és hátározatát az 1893. tiszt­újító közgyűlés elé terjeszti. II. Az Országos Közegész­ségi Egyesület 1892. junius 13-án tartott közgyűlésén a következő pályakérdést tűzte ki: írja le a pályázó a gyermek-egészségügyi viszonyokat valamely törvény- hatóság (város vagy megye) területén. Nevezetesen vá­zolja statisztikai adatokkal a gyermekhalandóságot, közölje a törvényhatóság intézkedéseit és intézményeit a gyer­mekhalandóság csökkentésére, valamint ugyanez irány­ban netán működő társadalmi intézményeket. Törekedjék az intézkedések és intézményeknek hatását a gyermek­egészségügyre megvilágositani. Végre fejtse ki tanulmá­nyai és megfigyelései alapján a szükséges állami és társadalmi intézkedéseket a gyermek-egészségügy javítá­sára. A tisztán írott és lapszámozott pályamunkát 1893. decz. 31-éig kell a közegészségi egyesület titkári hiva­talába (Eszterházy-u. 5. sz.) beküldeni. A pályadijat a választmány jelentése alapján a legközelebbi közgyűlés adja ki. A dij száz írt, ezenkívül a szerző, ha a müvet az egyesület kiadja, szokásos irói diját megkapja. A ju­talmazott pályamű az egyesület tulajdona. — Jelentés. „Vasárnapi, ünnepi és alkalmi imádsá­gok“ ez. müvemből példányonként 1 frt 25 krjával bér­mentve küldök a megrendelőknek. Györgytelek (Szatmár- m.) október hó. B i k i Károly ev. ref. lelkész. — Sajtóhiba. Lapunk közelebbi számában pár ér­telemzavaró sajtóhiba csúszott be. Az első lap első hasáb 21. sorában inquirálhatja helyett olvasandó: igno- r álhatja. A Tárczában: Buda kézre jutasa h. olv. Buda török kézre jutása. A Különfélék ro­vatában tiszántúli egyházkerület h. olvasandó tiszáninneni egyházkerület. — A felsőbaranyai egyházmegyéből egyházi lap­társaink egy olyan közleményt hoznak, melynek adatai ha pontosak, igen leverők és elszomorítók. Az egyház­megye lélekszáma 30.065. Az utóbbi évben fogyott halál által 162 lélekkel, kitérés által 27 lélekkel. Az esperesi jelentés midőn ezt felsorolja, az egyházmegyei közgyű­lés még észrevételt sem tesz a kitérésekre. Nem arra sem, hogy „egy eklézsiában úrvacsorával nem élnek.“ Az esperesi jelentés szerint egyes egyházak alapitvány- nyal rendelkezvén, nagy részben szabályellenesen kezel­tetnek. A múlt évben négy lelkészi állomás lett betöltve, de csak kéttőt lehetett megerősíteni, a másik kettőnél fe­gyelmi bíróságra lett szükség. A tanitók közül három ellen folyik a fegyelmi pör s most ismét öt ellen rendel­tetett el a fegyelmi eljárás. A tanitók közt folyik a vegyes házasság esete, mely a nép vallásos érzésére botránkoz- tatólag hat. Egy lelkész ellen egyházi számadások miatt fegyelmi eljárás rendeltetett. Kossá Dezső világi tanács­biró s főjegyző ezen tisztségeiről lemondott azon indo­kolással, hogy az egyházmegye egyházpolitikai irányá­val egyet nem ért. Az egyházmegye ugyanis a zsinati ügyekben határozott álláspontot foglal el, mégis e zsi­nati képviselő e nagy kérdésekben mindenütt ellentétes állást foglalt egyházmegyéjével szemben zsinati szavazatai által. Erre az esperes kijelentette, kogy ámbár azon ha­tározott szándékkal jött a gyűlésre, hogy állásáról vissza­vonhatatlanul lemondjon — mégis most, midőn bizalmat­lanságot szavaznak ellene, azértsem mond le. stb. Mind­ezekre bizonyára nem lehetne elmondani, hogy Felső- Baranyában „mindenek ékesen és jó renddel vannak.“ — Rövid hírek. Szatmáron Meszlényi püspök az apáczazárdában kisdedóvónő-képző intézetet alapított, melynek megnyitása szept. ‘25-ikén történt. — Békés­megyében Kondoros és Szeghalom községekben Schlauch püspök önálló plébániákat alapított. íme igy ellensúlyozzák a mi „evangélizácziónkat“, amelyről oly sokat beszélünk, de tenni annak érdekében vajmi keve­set teszünk. Budapest fő- és székváros 1893. évi költségvetésében irodai szükségletek czimen 200,643 frt van előirányozva. Ennyi áru papiros elég volna az egész Balkán félszigetnek. Debreczenbe plébánosnak és kis prépostnak csakugyan Wolafka Nándor lett kinevezve czimzetes püspöki ranggal, kinek első dolga lesz — mint előre kijelentette — a kath. felső leányiskolát felépíteni s behozni abba az apáczákat. Maholnap csupa apáczából, meg jezsuitából állunk! — Iglón, a Szepesség egyik nagyobb pontján, a kath. templomban csak most tartot­ták az első magyar predikácziót, miután azt Szmrecsányi püspök kegyesen engedélyezte. Pedig Igló közönsége már régen megmagyarosodott s megértette volna a ma­gyar ptedikácziót. — Nagy-Váradon egy uj irodalmi s társadalmi kört alakítottak „Szigligeti-kör“ név alatt. A kör felolvasásokat fog rendezni első sorban. —Ara­don Desewffy S. csanádi püspök egy banketten meg­ölelte és megcsókolta dr. Rosenberg aradi főrabbit. így Írják a lapok. — Halálozás. Füredi Lajos mezőtúri ref. gymn. tanár e hó elején életének 41-ik évében elhunyt. Mát- ray Ilonka, Mátray Lajos szatmári ref. főgymn. tanár leánykája múlt héten elhunyt. Molnár Lajos sárospataki főgymn. tanár élete 44-ik, tanársága 16-ik évében hosz- szas szenvedés után Budapesten okt. 7-én meghalt. Nyu­godjanak halottaink csendesen ! Áldott legyen emlékezetűk! Szerkesztői üzenetek. D. Z. urnák A. Ö. Vettem a jelzett közleményt a jövő hő elejére kérem. N. B.urnák D. Irodalmi körünk a rendes kerékvá­gásban halad. Majd a tényeivel beszámolunk. Az ajánlatot elfo­gadjuk, tessék beküldeni. — A koleráról. Hiszen közölhetnénk — de a mi közönségünk úgy is tudja ezeket a lapokból..Nem néplap vagyunk, mint méltóztatott gondolni a lap cziméből. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BIKI KÁROLY. Fömunkatársak: F. VARGA LAJOS és KATONA PÉTER. Szatmár, nyomatott a „Szabadsajté“ könyvnyomdában.

Next

/
Thumbnails
Contents