Liszkay József (szerk.): A dunántúli evang. reform. egyházkerület névtára 1873-dik évről (Pápa, 1873)

Hegei észtana kerületi főiskolánkban. Az érzéki vagy tapasztalati világban, inéginkább a szellemi életben, minden uj eszme, meií szokatlan, kezdetben feltűnést, olykor gyanút, legtöbbszer pedig reactiót szokott előidézni. Socrates, ki az istenség eszméjét hontársaitól eltérőleg fejtegeté, mint uj isteneket teremtő, s ezáltal a serdülő kor erkölcseit megmételyező forradalmár méregpohárra lőn kárhoztatva, A názáreti bölcset, ki a zsidó particularismus korhadt támaszait lerontani, s a szűk körben működő jehovát az egyetemiség magaslatára emelni elég bátor volt: a gyűlölet, boszuvágy s féltékenység kínpadra hurczolá. Galilei—re, s uj világrendszerére, mely a biblia előadását a tudomány fegyvereivel megczáfolta, s mint tarthatlant érvényen kívül belyzett: a fel— lázzadt clerus börtönt s kárhoztatást követelt, s részben czélját ís érte, bár a remegő ősz jogtalan elitéltetése perczciben, saját bírái előtt, szégyenlve nézetei kislelkü megtagadását, kigyulladt arczczal, igazsága s öntudata érzetében igy kiáltott fel: e pour si mouve! Mivel jutalmazta Fullont hona s az emberiség ama rendkívüli találmányért, melynek folytán ma már a sekélyebb folyamon is gőzhajó repül gyor-