A dunántúli helv. hitv. evang. egyházkerület névtára (Pápa, 1869)

2î pusztitá az egyház tagjait. De legveszélyesebb ellen sége volt az egyháznak a földes uraság. A török ki veretése után a budai vörös barátoknak, majd a nagy szombati papnöveldének lön a falu adományozva, s a: uradalom oly nagy mérvben gyakorolta az üldözést hogy ha imára összegyűlt a nép valamely magánház nál: a gazdát kiverte a faluból, ha csak nem catholi . zált. Az urodalom eljárása zsibbasztóan hatott a népre a türelmi parancs kiadatása mellett is egész 1791-ig, — mely év Szept, 21-én alakult anyaegyházzá. Első temp lomát fából építette. Mostani diszes temploma 1861—i 64-ig épült. Az 1862-dik év az egyház beléletére szint« nevezetes, mert akkor hatott el ide a Nazarenismus s az egyház tagjai közül 12 lélek máig is tagja. Lk. Bokor. Benő ; tan. Sándor István ; lsz. 457, szül 19, mh. 16. házas. 13, tsz. 59, up. N. Kanizsa. Gige a. e. Anyakönyvébe 1624-töl ez ideig be vannai lelkészeinek nev.ei jegyezve, és szakácsi s marczalibó is , melyek ma r. cath. helyek, hozott lelkészeket Mostani temploma 1787-ben épült. Lk. Bekö Benő; tan. Nagy Károly; lsz. 840, szül. 30 mh. 25, házas. 12, tsz. 60. up. Kadarkút. Görgeteg a. e. Jegyzökönyvéből látható hogy, a földes ur a veszprémi püspök levén , ez egyház a türelm parancs kiadatása előtt vallását szabadon nem gyakorolhatta, hanem a körül belől levő árva egyházak híveivel Lábodra járt isteni tiszteletre. Anyaegyházzá lehetését 1784 April 14-én nyerte meg. Az 1784-diki Szept. 27-én kelt rendelet azt mondja, hogy templom, prédikátori lak, és iskola számára „locus aptus, el commodus effective assignatur s mind e mellett még 1785. Márczius 16-án is sem aptus sem commodus helyet nem nyert a gyülekezet ; s a mit nyert : éveken keresztül 9 frt. 12 krt. kellett érette minden évben fizetni. Temploma 1788-89; tornya 1793-bar épült; bádoggal fedeztetett 1862-ben. Mostani diszes