A dunántúli helv. hitv. evang. egyházkerület névtára (Pápa, 1869)

tan. Strézsi Sándor ; lsz. 650, szül. 23, mh. 19, há zas. 18, tsz. 65, up. Iháros-Berény. Nagy-Marton 1. e. tan. Molnár János; lsz. 350, szül 14, mh. 10, házas 5, tsz. 45. Szenta 1. e. tan. Varga Sándor; lsz. 280, szül 8, mh 9, házas. 4, tsz. 25. Van hat osztályú gymnasium Darány a. e. lk.Máté Lajos; tan. Horváth Lajos; lsz. 1180 szül 40, mh. 32, házas 28, tsz. 108, up. Barcs Kis-Dobsza a. e. 1859-ben vált el N. Dobszától ; lk Odor József ; tan. Göbel János ; lsz. 269, szül. 10 mh 9, házas. 9, tsz. 35, up. Szigetvár. Nagy-Dobsza a. e. lk. Barla Szabó István ; tan. Varasd Sándor; lsz. 520, szül. 15, mh. 18, házas. 8, tsz. 5" up. Szigetvár. Dombó—Gárdony egyesült a. e Régi Imaháza 1774-be lett megújítva, 1730-dik év körül Szerdahelyi nev volt lelki pásztora, kit az akkori uraság a helységb' kiűzvén, a gyülekezet Darány és Zádorba járt isten tiszteletre. 1786-ban jogot nyert a gyülekezet lelkész tarthatni. Anyakönyve is ez évben veszi kezdeté Mostani temploma 1831 —1836-ig készült. Lk. Németh Ferencz ; slk. Németh Zsigmond ; tan Verbai Dániel; lsz. 565, szül. 20, mh. 18, házas. 9 tsz. 49, up Barcs. Magyar-Egres a. e. lk. Nagy Károly ; tan. Darab Fe rencz ; lsz. 448, szül. 25, mh. 23, házas. 9, tsz. 4 up. Kaposvár. Galambok a. e. Zalaraegyében. Az egyház jegyzököny vei szerint a török uralom idején már igen nép auyaegyház volt, bár ezektől is súlyos csapásokat ke lett kiállania. Mert elpusztították templomát, melyn romjai a reformáltak temetőjében ma is láthatók, pusztításról ez van feljegyezve: „Karátson éjszaká predikáczio alkalmával rajtok ütöttek a törökök, s gyülekezet nagy része a templom omladékai közö lelte halálát. A török pusztitás után a dühöngő pest