Mező Dániel (szerk.): A dunántúli helvét hitvallású evangélmi egyházkerület egyházi névtára (Pápa, 1865)

45 ) és egyház együtt eredetinek tűnik ki, egy az egyházat illető, és K. Váczi János esperes által 1760ban kiadott inventariumból. E szerint a helységnek kiadott contractualis levélből kitűnik, hogy Liber Ibáró Czinczendorf 1719-ben szállított ide lakosoR ákat, és hamar épült itt a reform, templom. Es Pálfa 'ibirtokát mint földes úr 1728-ban sz. Mihály napiján gróf Merczy de Argenteau vévén kezére, enrmek kegyelmes védszárnya alatt virágzott az egyház; — és midőn 1731-dik évben megyei kiküldött karhatalmú tisztek le akarták a templomot pecsételni s kulcsát elvinni, a nevezett kegyes érzésű földes-úr lépett föl a reform, hitűek védelmére, és >semmi bántalinaztatást meg nem engedett. Az egyháznak a történt megszállással egyidejű i^redete kitűnik, egy megyei kiküldöttségnek az egyaáznál meglevő bizonyítványából, mely küldöttségnek az is feladata volt, hogy nyomozza ki, vájjon » pesti commissio előtt, alatt vagy után kezdett-e jenni reform, lelkész? A bizottmány működése lefásában — többek közt — így bizonyít : „et caeteri adhibiti, omnes tarnen catholici cum "Olemni juramenti depositione referunt, in anno Г 719, in vere obsedisse et populasse hunc locum, it in autumno statim habuisse praedicantem SteIhanum quem dam Döbröczönyi. Instituta itaque comaissione Pesthiensi, iam antea dudum hic PraediKantem exstitisse, et munia sua exercuisse fateniir. Super quibus praesentes nostras relatorio —