Mező Dániel (szerk.): A dunántúli helvét hitvallású evangélmi egyházkerület egyházi névtára (Pápa, 1865)

40 gátolva s megtámadva Boronkay Imre uradalmi új praefectus, Illés Mátyás tiszttartó és Kapitár István plebánus által, de a megye pártfogása ezen akadályt megszüntette. 1822-ben a mostani szép temploma épült új toronynyal, mely 1852-ben bádoggal fedetett, és 1854-ben a leégett parochia helyett, mellette a mostani diszes lelkészlak emeltetett. — Mostani lelkész Kutassi Ferencz. Tan. Bak József. Nép. 424. Szül. 29. Holt. 27. Ház. 5. Isk. 55. Conf. 7. P. Enying. 25. Ladány (Nádasd), a. e. Fehérm. Régibb mellékneve Sár-Ladány, 1859-ben változtatott által Nádasd-Ladányra. Földes ura gróf Nádasdy Lipót majorátust alakítván itteni uradalmából, a cs. kir. magas ministerium egyezésével, — ettölfogva amint a helység Nádasd-Ladánynak, úgy az egyház is Nádasd-ladányi egyháznak neveztetni rendeltetett. Anyakönyve 1753-tól rendesen vezetve van. — Lelkésze Cserki István. Tan. Török János, tans. Simon Pál. Nép. 476. Szül. 19. Holt. 14. Ház. 3. Isk. 61. Conf. 20. P. Palota. 26. Lepsény, a. e. Veszprémm. Az egyház régi eredetű, és temploma egy részét és góthidomú tornyát Vadasi Jankovics Miklós, Mátyás korában épültnek véleményezi. Igen valószínű, hogy a viharos időkben megrongált régi kath. templomot